Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

HARKAI Imre: Kognitív házrendszerkutatás a népi építészetben

2. kép. A ház tüzelőrendszerének jelhordozói (HARKAI Imre, 1995. 87.) Ez a virtuális-gondolati eszmefuttatás (virtuális-kognitív jelekkel) építészetre fordítva a következőképpen fogalmazható meg: az épület részei a vizuálisan leképzett jelek, amely jelek kapcsolatai adják a (házrendszeri) visszaemlékezést. E házrendszerek építészeti elkülönböződései nem elemeik, hanem azok virtuálisan leképzett kapcsolatainak szintetizálásával határozhatók meg. A házrendszerek Az eddig ismert szakmai felosztással ellentétben a népi építészet nem különálló valami, hanem a világépítészet szerves része. Házrendszeri megfogalmazásban ugyanúgy működik mint minden más építészeti rendszer. A népi építészet háztípusa a területen található valós épületekben konkretizálódik modell értékű házrendszerré. Míg a háztípus az eszmei vonulatot, a házrendszer a valós modell- értékű építészet gyakorlatát tárja fel. Ez a feltárás az épület alkotóelemeinek, kapcsolatainak, az alaprajzi, homlokzati és tömegstruktúráknak a rendszervizsgálatát eredményezi. így a házrendszer definíciója több mint a háztípusé, és így szól: Házrendszernek nevezzük a háztípus köré csoportosítható épületek modellként való megjelenését egy terület építészetében.