Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
MOHAY Tamás: Új kérdések és új határok a néprajzban: az ezredforduló perspektívái
indított új folyóirat, a Tabula által közölt tanulmányok; közülük akár a kalotaszegi varróasszonyokra, akár a futball nemzeti jellegére, a rátótiádákra vagy más írásokra gondolhatunk. Néprajz szakos diákok két alkalommal is konferencián, tanulmánykötetben foglalkoztak változó társadalmunk kérdéseivel; budapesti diákok dolgozataiból ugyancsak két tanulmánykötet jelent már meg. Az ELTE Folklór Tanszékén elkészült (egyelőre publikálatlan) doktori disszertáció vizsgálta például a kaposvári fiatalok szubkultúráját könnyűzenei anyagukon, műveltségükön keresztül (SZAPU Magdolna). Az orvostörténeti irodalom néprajzi forrásértékéről ugyancsak disszertáció készült (DEÁKY Zita). Hasonlóképp doktori munka készül a görög katolikus vallásgyakorlat gesztusnyelvéről (SZABÓ Irén). Publikációvá érlelt egyetemi szakdolgozat készült a tradicionális munkácsi zsidóság hétköznapi és rituális étkezési kultúrájáról (RÉKAI Miklós), erdélyi muzsikus cigányok belső társadalmi viszonyairól és kapcsolatrendszeréről (KERTÉSZ Nóra), egy kalotaszegi falu népművészeti varrótevékenységéről és ennek piacra viteléről (FÜLÖP Hajnalka), továbbá a futballnak a nemzeti tudat szimbolizációjában betöltött szerepéről (BALI János). Mindezekben (és a fel nem hozott számos más munkában) innovatív érdeklődés fejeződik ki, és csak remélni lehet, hogy belőlük hosszabb távú, az egész szakmára jótékony hatással levő koncepciózus kutatói programok születhetnek meg, amelyek a néprajz egészének fokozottabb megbecsülést szereznek idehaza és külföldön egyaránt. Ez ösztönözhet másokat is arra, hogy fokozottabb érzékenységgel kérdezzenek: feltesz-e a külvilág kérdéseket a néprajznak, s ha igen, miféléket, milyen elvárásokkal? Továbbá: Feltesz-e a néprajz saját maga kérdéseket a külvilágnak, ha igen, miféléket, ha nem, miért nem? És végül tovább: megtartja-e a néprajz azt a képességét, hogy érzékeny maradjon a sokféle határtól szabdalt kulturális térben a különböző nyelvek használói iránt, legyenek azok akár más tudományok képviselői, akár életformák, mentalitások, vallási hagyományok, emberi közösségek kifejezői?