Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
DÁM László: A magyar népi építészet kutatása az ezredforduló évtizedeiben
ról és más kisebb tájegységekről is. Külön is említést érdemel NÓVÁK László a mezővárosi építészet sajátosságait feltáró monográfiája, amely egyedülálló vállalkozás a magyar tudományos életben. 14 Az Alföld népi építészeti kutatásának fellendüléséhez nagymértékben hozzájárultak azok a konferenciák, és tanulmánykötetek, amelyeket a nagykőrösi Arany János Múzeum, illetve igazgatója, NÓVÁK László szervezett és publikált. A falvak, mezővárosok az Alföldön és az Építészet az Alföldön című kötetek 15 olyan interdiszciplináris konferenciák anyagát teszik közé, amelyeken a régészet, a történettudomány, az etnográfia, a szociológia és az építészettörténet eredményei szembesültek egymással. Mindezek fényében érthető, hogy előtérbe kerültek az Alföld házkultúrájának történeti kérdései, táji tagoltságának problémái és interetnikus kapcsolatainak vizsgálatai is. A Vajdaságban élő és alkotó magyar kutatók minden erőfeszítése ellenére, a Dél-Alföld a magyar népi építészet talán legkevésbé ismert területe. A legfrissebb tudománytörténeti összefoglalások szerint a terület építészeti szakirodalmának döntő része az 1970-90-es években keletkezett. 16 A kutatók közül mindenekelőtt HARKAI Imre, BESZÉDES Valéria, PÉNOVÁTZ Antal és TRIPOLSKY Géza nevét kell kiemelnünk. Jelentős új eredményeket hozott a Dunántúl és a Kisalföld népi építészetének kutatása is. Itt mindenekelőtt TÓTH János őrségi és göcseji, valamint ZENTAI Tünde a Dél-Dunántúl építészetét feltáró monográfiáját kell kiemelnünk. 17 Számos tanulmány látott napvilágot a Dunántúl más tájairól is. FILEP Antal a Kisalföldről, BÁRDOSI János és BÍRÓ Friderika az Őrségről, KNÉZY Judit Somogyról, H. CSUKÁS Györgyi és LUKÁCS László a Balaton-felvidékről, KÜCSÁN József a Mezőföldről publikáltak a kutatás számára ma már nélkülözhetetlen forrásnak számító tanulmányokat. 18 A tájra vonatkozó kutatások legújabb eredményeit az a négy tanulmánykötet reprezentálja, amely a Dél-Dunántúl, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl és a Balaton-felvidék népi építészetét vizsgáló nemzetközi konferenciák anyagát adja közre. 19 Már a két világháború közötti kutatás is érzékelte, hogy régészeti ásatások és történeti források feltárása nélkül a magyar építészeti kultúra történeti fejlődésére nem lehet hiteles választ adni. Ezen a téren úttörő jelentőségű volt ZOLTAI Lajos Vázlatok a debreceni régi polgár háza tájáról című tanulmánya, amelyben a város polgárságának 18-19. századi építészeti és lakáskultúráját mutatja be történeti források alapján. 20 Az ő nyomán századunk második felében több feldolgozás is nap14. NÓVÁK László 1989. 15. NÓVÁK László-SELMECZI László 1986.; 1989. 16. BALASSA M. Iván 1991. 6.; HARKAI Imre 1983.; 1991.; 1992.; HARKAI Imre-KLAMÁR Zoltán 1997.; BESZÉDES Valéria 1991.; 1994. 17. TÓTH János 1961.; 1965.; 1971.; ZENTAI Tünde 1991. 18. FILEP Antal 1970. 327-349.; 1973. 311-359.; 1976. 255-263.; BÁRDOSI János 1978. 227-281.; 1981. 249-311.; BÍRÓ Friderika 1975.; KNÉZY Judit 1973. 518-532.; 1974. 48-60.; H. CSUKÁS Györgyi 1984. 21-61.; 1987. 647-657.; LUKÁCS László 1984. 699-714.; 1990a 20-30.; 1990b 103-121.; 1995. 69-92.; KÜCSÁN József 1979. 307-333. 19. CSERI Miklós-IMRE Mária 1991.; CSERI Miklós-PERGER Gyula 1993.; CSERI Miklós 1995.; CSERI Miklós-S. LACZKOVICS Emőke 1997. 20. ZOLTAI Lajos 1937. 137-174.
