Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KLAMÁR Zoltán: Tanyatípusok és tanyai életmód Magyarkanizsa környékén
mert a lakosságnak ott lakó része a környékbeli piacoktól, és a már engedélyezett oromi piactól is távol lakik, kimondja a közgyűlés, hogy az igények kielégítése végett a szalatornyai külsőségben is piac tartását engedélyezi (...)." 16 A kistáj tanyásodásának folyamata a 20. század első évtizedében éri el a csúcsot, hasonlóan más bácskai vidékekhez. 17 ERDEI Ferenc tanyaszóródásra vonatkozó megállapítása, mi szerint az első tanyagyűrű az anyatelepülés körül, egy 5 kilométeres sugarú körön belül jön létre, 18 azt kell mondjuk, hogy a kutatott területen felvett korábbi térképek adataival összevetve nem igazolható. A martonosi és a kanizsai alsó és felső tanyák mind kívül esnek a 10 kilométeres körön is. Ez a helyzet 1883-86-ban, 19 a tanyásodás nagymértékű felfutásának idején. Tíz évvel később, Kishomok tanyáinak építésekor húzódik közelebb ez a gyűrű Martonoshoz, ekkor érnek a tanyák 5 kilométeren belüli körbe, ám ezek a telephelyek nem tartozéktanyaként jönnek létre, hanem önálló, és egyedi telephelynek építik őket a homokos határrészen. Mindehhez még hozzátartozik az is, hogy a felparcellázott homokra többen települnek Szeged körzetéből, kiknek nincs házuk a környező falvakban, városokban. Ez a tény is kizárja a tartozéktanyák kialakulásának lehetőségét ebben a határrészben. Tehát, csak részben igaz a megállapítás, hogy tartozéktanyákból lettek a kiterjedt kanizsai határ későbbi farmtanyái. Az egykori Barom Járás legelőinek szélén álló rideg tanyákból kifejlődött állattartó farmtanyáknál is megfigyelhető ez a kettősség. A fentiekből következik, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor általánosítunk, hiszen éppen az idézett közgyűlési jegyzőkönyvek tanúskodnak arról, hogy a messzi határban épült tanyák nemritkán csak közigazgatásilag kötődnek egy faluhoz, vagy városhoz lévén, hogy azokhoz tartozó földeken állnak. Ugyanakkor más kötődés, tartozéktelepülés mivoltuk nem mutatható ki. Erre egy kései példa a Topolya határában 1982-1987 között kiépült új tanyák sora. 20 A farmtanyákat tudatosan alakították ki, fel sem merült a tartozéktelephely gondolata. Elképzelhető, hogy hasonlóképpen alakult ki a külső tanyaöv Martonos határában, vagy éppen a kanizsai határban. A településektől távol eső földekre kihúzódó népfölöslegnek nem kellett feltétlenül városi, falusi házzal rendelkezni, amikor a messzi telephelyet kialakította a maga számára. Mindettől eltekintve gazdaságilag több szállal is kötődtek a vonzáskörzethez, melynek közelében ezek a tanyák létesültek. 16. ZTL. F032. Martonosi közgyűlési jegyzőkönyvek. 3646/1905. 17. HARKAI Imre 1998, 55. 18. Vö. GYÖRFFY István 1910.; 1923.; 1928.; ERDEI Ferenc 1974. 100. 19. Lásd a K. u K. által készített katonai térkép szelvényét. 20. HARKAI Imre 1998. 77-81.
