Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

GOMBOS András: Egy eleki táncos egyéniségvizsgálata

Az eleki táncok mai formája tehát a szemünk előtt megvalósuló népi alkotás, ami sok tekintetben hasonló a tudatosan alkotó koreográfus munkájához, és élő példát mutathat a hagyományok továbbfejlesztésének egyik járható útjára. SZABÓ Péterek az idősebbektől örökölt formákat a maguk fiatalos kedve és igénye szerint gazdagították, ahogy TÍMÁR Sándor mondja: „A maguk mondanivalójához alakították". 45 A kialakult új eleki tánc szervesen gyökerezik a régiben, és asszimi­lálta magához a kívülről jött hatásokat és elemeket. A régiből természetesen és magától értetődően bontakozott ki az új. A kialakult új formák „folklorisztikai hite­lességéhez", eredetiségéhez éppúgy nem fér kétség, mint „művészi hiteléhez". Ez a szerves-, ökonomikus kifejlődés, a nagyon szerény, de mégis hivalkodóan egye­dülálló eredetiség az, ami TÍMÁR Sándort is fogva tartotta, ha az eleki táncokat nézte. Egyszersmind megerősítették abban a hitében, hogy megvan a lehetőség a népművészet értékeinek továbbfejlesztésére, modern életünkbe való átmentésé­re is. 46 Összegzés Dolgozatom SZABÓ Péter táncos egyéniségvizsgálatának csak részeredmé­nyeit tartalmazhatja, hiszen egy egyéniségnek sokoldalú kutatása jóval több időt igényel. Az első, s talán számomra a legfontosabb az, hogy sikerült olyan kapcso­latot kialakítani Péter bácsi és közöttem, mely egy hosszabb távú egyéniségkuta­tás alapfeltétele. Részletes életrajza is számos olyan adatot tartalmaz, melyek nemcsak a táncos egyéniségek vizsgálói számára lehetnek hasznosak. SZABÓ Péter tánckészlete teljes egészében felöleli az eleki románság táncre­pertoárját, hozzátéve azt, hogy számos újítást, újító megnyilvánulásokat is tartal­maz. Kutatásom jelen szakaszában is, egyértelmű, hogy motívumanyaga teljes mértékben képviseli Elek tánckincsének egészét, bár egyes figurák előadásmód­jában - elsősorban plasztikai szempontból - azért adódnak különbségek. Gyűjtéseim során bárkivel is beszéltem táncról, jó táncosokról, SZABÓ Péter nevét mindig az elsők között említették. Azt hiszem, ez egyértelműen jelzi, hogy táncait elismerték és a közösség számára elfogadhatónak tartották. Megváltozik-e a faluban elfoglalt társadalmi pozíciója egy-egy kiváló táncos egyéniségének? A kérdés megválaszolásához SZABÓ Pétert hívjuk segítségül: „Eleken a jó táncosnak tekintélye volt. A fene megette a lányokat. A lányok az­zal szerettek a legjobban táncolni, aki jobban tudott. Például volt úgy, hogy mikor kisebb voltam, a saját unokatestvérem nem akart velem táncolni, „Mit akar ez a taknyos!". Mert ő 30-as volt. Hazamentem és mondtam anyukámnak, hogy „Baj van!". Azt mondja: „Mi baj van fiam?". Sírtam. Mondom: „Gondold el, az unokatestvérem nem akar velem táncolni!". 45. TÍMÁR SÁNDOR 1974. 25. 46. TÍMÁR SÁNDOR 1974. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents