Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
GOMBOS András: Egy eleki táncos egyéniségvizsgálata
Az eleki táncok mai formája tehát a szemünk előtt megvalósuló népi alkotás, ami sok tekintetben hasonló a tudatosan alkotó koreográfus munkájához, és élő példát mutathat a hagyományok továbbfejlesztésének egyik járható útjára. SZABÓ Péterek az idősebbektől örökölt formákat a maguk fiatalos kedve és igénye szerint gazdagították, ahogy TÍMÁR Sándor mondja: „A maguk mondanivalójához alakították". 45 A kialakult új eleki tánc szervesen gyökerezik a régiben, és asszimilálta magához a kívülről jött hatásokat és elemeket. A régiből természetesen és magától értetődően bontakozott ki az új. A kialakult új formák „folklorisztikai hitelességéhez", eredetiségéhez éppúgy nem fér kétség, mint „művészi hiteléhez". Ez a szerves-, ökonomikus kifejlődés, a nagyon szerény, de mégis hivalkodóan egyedülálló eredetiség az, ami TÍMÁR Sándort is fogva tartotta, ha az eleki táncokat nézte. Egyszersmind megerősítették abban a hitében, hogy megvan a lehetőség a népművészet értékeinek továbbfejlesztésére, modern életünkbe való átmentésére is. 46 Összegzés Dolgozatom SZABÓ Péter táncos egyéniségvizsgálatának csak részeredményeit tartalmazhatja, hiszen egy egyéniségnek sokoldalú kutatása jóval több időt igényel. Az első, s talán számomra a legfontosabb az, hogy sikerült olyan kapcsolatot kialakítani Péter bácsi és közöttem, mely egy hosszabb távú egyéniségkutatás alapfeltétele. Részletes életrajza is számos olyan adatot tartalmaz, melyek nemcsak a táncos egyéniségek vizsgálói számára lehetnek hasznosak. SZABÓ Péter tánckészlete teljes egészében felöleli az eleki románság táncrepertoárját, hozzátéve azt, hogy számos újítást, újító megnyilvánulásokat is tartalmaz. Kutatásom jelen szakaszában is, egyértelmű, hogy motívumanyaga teljes mértékben képviseli Elek tánckincsének egészét, bár egyes figurák előadásmódjában - elsősorban plasztikai szempontból - azért adódnak különbségek. Gyűjtéseim során bárkivel is beszéltem táncról, jó táncosokról, SZABÓ Péter nevét mindig az elsők között említették. Azt hiszem, ez egyértelműen jelzi, hogy táncait elismerték és a közösség számára elfogadhatónak tartották. Megváltozik-e a faluban elfoglalt társadalmi pozíciója egy-egy kiváló táncos egyéniségének? A kérdés megválaszolásához SZABÓ Pétert hívjuk segítségül: „Eleken a jó táncosnak tekintélye volt. A fene megette a lányokat. A lányok azzal szerettek a legjobban táncolni, aki jobban tudott. Például volt úgy, hogy mikor kisebb voltam, a saját unokatestvérem nem akart velem táncolni, „Mit akar ez a taknyos!". Mert ő 30-as volt. Hazamentem és mondtam anyukámnak, hogy „Baj van!". Azt mondja: „Mi baj van fiam?". Sírtam. Mondom: „Gondold el, az unokatestvérem nem akar velem táncolni!". 45. TÍMÁR SÁNDOR 1974. 25. 46. TÍMÁR SÁNDOR 1974. 25.
