Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

GOMBOS András: Egy eleki táncos egyéniségvizsgálata

tékű munka teljes terjedelemben máig sem jelent meg.

9 PESOVÁR Ferenc később A magyar nép táncélete című könyvében a korábbinál nagyobb forrásanyag alapján jellemezte a táncos egyéniségek szerepét a táncéletben, a tánckultúra generációról generációra való közvetítésében.

10 A Magyar Néprajzi Lexikonban is ő írta a "táncos egyéniségek" szócikket, amelyben az általa legtöbbre értékelt, s feltehetően az egyéniségkutatás szempontjából legtöbb figyelmet érdemlő táncosok névsorát adta közre." BORBÉLY Jolán, a személyes szempontok részletesebb érintése nélkül hasonlította össze négy lakócsai táncos egyéniség egyedi táncrögtönzéseit tánckészségük, kreativitásuk sajátos, egyedi vonásainak meghatározása érdekében. 1962ben megjelent tanulmánya korábbi egyetemi szakdolgozatára épült, amely e tekintetben bővebb anyagot rejt még.

12 E generáció tagjai közül legmélyebben MARTIN Györgyöt vonzotta ez a kutatási terület. MARTIN felfogásáról a legtöbbet a még életében előkészített, de csak a halála után 1989-ben közzétett Lőrincréve táncélete és táncai című monográfia árul el. MARTIN itt az emikus és etikus szemlélet közötti különbségtételt, s a kettő egymást kiegészítő alkalmazását tartja célravezetőnek, anélkül, hogy e szakmai terminus technikusokat használná. Úgy tűnik, jobban megfelel a táncos egyéniségvizsgálat (még igazán ki sem forrott) műfajának az a kötet, amelyet MARTIN György a kalotaszegi MÁTYÁS István Mundrucról tervezett. Azonban ez sem kifejezett egyéniség-monográfia. MARTIN így ír erről a tervezett könyv bevezetőjében: „Munkánk műfaja tehát átmeneti jellegű: személyi-regionális tánctípus monográfia. Az egyszempontú, monografikus feldolgozási módoknál tehát szűkebb is, tágabb is. Emiatt mérlegelnünk kellett, hogy milyen témakörök milyen intenzív bemutatására vállalkozhatunk. Munkánk gerincét Mátyás István legényes táncban megnyilvánuló alkotó egyéniségének bemutatása jelenti... Nem tartottuk feladatunknak az egyéniségvizsgálat minden témára való kiszélesítését... Az egyéniségvizsgálat parttalan kitágítása helyett a legényes tánc regionális áttekintésére törekedtünk. Fontosnak tartottuk Mátyás egész környezetéhez, forrásaihoz, mestereihez, kortársaihoz, tanítványaihoz való viszonya tisztázását, vagyis a vistai, Nádas menti és az egész kalotaszegi férfitánc hagyományban való elhelyezését. Munkánk ezáltal a kalotaszegi legényes regionális monográfiájának mintegy előkészítése: a tánctípusra vonatkozó eddigi adataink tanulságai beépülnek Mátyás önmagában is átfogó tánckincsének értelmező; összehasonlító vizsgálatába."

13 A Kárpát-medencei néptáncok vizsgálata - a táncok improvizatív jellege következtében - elengedhetetlen a táncos egyéniségek kutatása nélkül. A kiváló alkotó egyéniségek táncanyaga egyrészt reprezentálja az adott terület táncfolklórját, másrészt megmutatja a hagyományőrzés és az újítás viszonyát a falusi közössé9. FELFÖLDI László 1999. 8. 10. PESOVÁR Ferenc 1978. 11-12. 11. PESOVÁR Ferenc 1982. 182. 12. BORBÉLY Jolán 1962. 13. FELFÖLDI László 1999. 12.