Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén

A társadalmi szervezetek száma az 1989-es rendszerváltás után - a határon innen és túl - jelentősen megnövekedett. Céljuk többnyire a nemzeti tudat ébrentartása, a hagyományok ápolása, a népi kultúra értékeinek megőrzése, megmentése, kutatása. Közülük többen rendszeresen rendeznek vándorgyűléseket, konferenciákat, táborokat, rendszeresen publikálják gyűjtési, kutatási eredményeiket. Magyarországon például 1989-ben a Regös cserkészek, a Moldvai Csángómagyarok Szövetség,

66 1990-ben a Györffy István Néprajzi Egyesület,

67 a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség,

68 valamint az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület jött létre. 1991-ben alakult az Ipolyi Arnold Népfőiskola Kulturális Egyesület,

69 a Lakatos Demeter Egyesület

70 és a Honismereti Szövetség

71 Határontúli Albizottsága

72 1995-ben hívták életre a Bodrogközi Művelődési Egyesületet

73 és a Vass Lajos Népzenei Szövetséget.

74 A Magyar Néprajzi Társaság, mely 1889-ben létesült az elmúlt tíz esztendőben is a magyar néprajztudomány vezető társadalmi szervezete maradt. A szakosztályi üléseken kívül rendszeresen szervezett néprajzi szemináriumokat, vándorgyűléseket,

75 önkéntes néprajzi és nyelvjárásgyűjtők

76 országos találkozóit. 66. SZŐCS Anna 1991. 2-3. 53-55. 67. A Györffy István Néprajzi Egyesület alapszabályai 1992/1-4. 16-19. 68. HÉRA Éva 1991/4. 3-5.; Muharay Szövetség 1994/1. 16.; Muharay Elemér Népművészeti Szövetség 1994/2. 13. 69. HARANGOZÓ Imre 1998/1-4. 21-25. 70. Lakatos Demeter Egyesület Néprajzi Hírek 1991/2-3. 55 71. Az 1993-1999 közötti honismereti akadémiákról a Honismeret című folyóirat részletes ismertetéseket közölt, a Néprajzi Hírek pedig rövid tudósításokat: XXI. Honismereti Akadémia 1993/3-4. 142.; XXII. Honismereti Akadémia 1994/3-4. 147-148.; Honismereti Akadémia 1995/1-4. 103.; Honismereti Akadémia 1996/1-4. 106.; XXV Honismereti Akadémia 1997/1-4. 146.; XXVI. Honismereti Akadémia 1998/1-4. 155.; XXVII. Országos Honismereti Akadémia 1999/1-4. 201. 72. Megalakult a Honismereti Szövetség Határontúli Magyar Albizottsága 1991/2-3. 157. 73. V. Gy. 1995/1-4. 14. 74. KÓKA Rozália 1995. 18. 75. A Magyar Néprajzi Társaság 1989 óta nyújt rendszeresen lehetőséget a kisebbségi magyar néprajzkutatók találkozására, szakmai továbbképzésére a néprajzi szemináriumok rendezésével. A szemináriumok színhelye és témája évről évre változott. Megfigyelhető, hogy a legutóbbi években már a határon túli magyar szervezetek lettek a társrendezők, így 1995-ben komaromban, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, 1996-ban lllyefalván a Kriza János Néprajzi Társaság. (Balázs Géza 1990/1-2. 18-19.; DEÁKY Zita 1990/2-3. 37-39; LÁBADI Károly 1991/4. 42-45.; NÓVÁK László 1992/1-4. 69-74.; BALÁZS Lajos 1993/3-4. 47-49.; AVI. Néprajzi szeminárium 1994/3-4. 148.; BODNÁR Mónika 1995/1-4. 19-20.; SZILÁGYI Miklós 1996/1-4. 28-30.; BELLON Tibor 1997/1-4. 145.; HÁLA József-TERBÓCS Attila 1998/1-4. 47-50; SZILÁGYI Miklós 1999/1-4. 52-56.) 76. zAz Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtők XIV—XVII. találkozóin többek között a következőkről volt szó: a határon túli magyar önkéntes néprajzi gyűjtők beszámoltak a hagyományőrzés lehetőségeiről kisebbségi körben. Az 1994-es találkozó résztvevői hangsúlyozták a gazdasági és társadalmi átalakulás vizsgálatának jelentőségét; 1996-ban az önkéntes gyűjtők megbeszélésén a néphagyomány az oktatásban volt a fő téma; 1998-ban a tájkutatás időszerűségét vetették fel. (Halász Péter 1990/1-2. 4-6.; HALÁSZ Péter 1994/3-4. 69-70.; KOLTAY Erika 1996/1-4. 27-28.; HALÁSZ Péter 1998/1-4. 45-47.)