Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZULOVSZKY János: A társadalom realizált igényvilága a 19. század utolsó harmadában Magyarországon. Térképlapok egy kutatásból

Dunántúl Felvidék Alföld Erdély 1. ábra len, noha e két régió település- és lélekszáma közel azonos. A népességet tekintve csaknem egyforma nagyságú népesség élt az Alföldön és a Felvidéken, azonban az utóbbi több mint két és félszer több helység között oszlott meg. E településszerkezeti, illetve népességkoncentráció-beli különbség meghatározó szerepet játszhat abban, hogy az Alföldön a péküzletek a lélekszámhoz képest alul-, a települések mennyiségéhez mérten pedig alulreprezentáltak. A Felvidéken éppen fordított a helyzet. Felvethető továbbá az a magyarázat, hogy az ország nyugati és északi területein található a hagyományos polgárvárosok zöme, míg a többire inkább a mezővárosi jelleg nyomja rá a bélyegét, ami egyben azt is jelenti, hogy ott erősebben érvényesül a paraszti értékrend. Amennyiben figyelmen kívül hagynánk az egyes megyék méreteinek különbözőségét, s pusztán csak a területükön tevékenykedő iparosok számát vetnénk öszsze, akkor hamis képet kapnánk (vö. 1, melléklet). Az egyes területek eltérő igényvilágát viszont már árnyaltabban jelzi az, hogy az adott megye településeinek hány százalékán van jelen egy bizonyos foglalkozás (1. térkép). Településeinek több mint hetven százalékos ellátottságával messze kiugrik Mosón megye. Tőle jelentősen lemarad 50-54 százalékos jelenléttel Bács-Bodrog és, Csongrád illetve Békés (46,4%), Pest-Pilis-Solt-Kiskun (40,7%) és Hajdú (40%) megye. 32-37% közötti aránnyal Jász-Nagykun-Szolnok, Sopron, Brassó és Fejér, 21-29% közöttivel következik Esztergom, Komárom, Csanád, Pozsony és Torontál. A megyeállomány felső harmadát Temes, Tolna, Nyitra, Veszprém és KrassóSzörény megye zárja (13-19%).

30 Feltűnő, hogy - Brassó kivételével - ezek egy tömböt képeznek, s voltaképpen a Pozsony-Orsova képzeletbeli tengely mentén 30. Amikor a bevett gyakorlat szerint harmadokra osztom a vizsgált állományt, a harmadolás nem mechanikusan történik, hanem figyelembe veszem az adatok belső logikáját is.