Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
SZULOVSZKY János: A társadalom realizált igényvilága a 19. század utolsó harmadában Magyarországon. Térképlapok egy kutatásból
reskedőit, nevük, czégük, szakuk és lakhelyük szerint feltüntetné és az illetőknek ugy megrendelések, mint áruminták vagy egyéb küldemények s érintkezések alkalmából megbízható útmutatóul szolgálna. (...) A munka gyakorlati használhatóságát tartva szem előtt, lehetőleg arra törekedtem, hogy világos, áttekinthető felosztás és berendezés megkönnyítse kezelhetését és hogy a mű minél szélesebb körben terjedhessen, a magyar szöveg mellé német és franczia nyelvűt is alkalmaztam: mi által a munka a külföld által is használható lesz". 11 A szerkesztő magabiztosan azt állította, hogy: „oly munkát nyújthatok, mely teljes mértékben birja az ily művek három főkellékét, hogy ti. az adatok: ujak, teljesek és megbízhatók legyenek". 12 A tapasztalat azonban megmutatta, hogy ez nem sikerült maradéktalanul. BAROSS Gábor kereskedelemügyi miniszter az iparkamaráknak küldött, 1891. január elején kelt leirata okkal panaszolta, hogy mind az 1880-ban végrehajtott népszámlálásnak a kereskedésre és az ipart űzőkre vonatkozó adatai, mind pedig az emiatt az 1884. december 31-i állapot szerinti újból összeírt iparstatisztikai adatok nem pontosak, „különösen az ipari és kereskedelmi személyzetekre vonatkozó adatok bizonyultak szerfölött hiányosaknak". 13 így tehát az 1885. évi címtár sem volt teljes. Eddig még nem sikerült kideríteni, hogy JEKELFALUSSY-t motiválta-e valamilyen külső indíték e vállalkozás megvalósítására, vagy sem. Nehéz azonban elképzelni, hogy nem állt mögötte semmilyen politikai akarat, kormányzati háttértámogatás, s egyszerű magánkezdeményezés volt egy olyan nagyszabású munka, amelyhez ráadásul a szerkesztő a Statisztikai Hivatal állami pénzen összegyűjtött adatait használta fel. Ezzel szemben az 1892. évi kötetnek már egyenesen az alcíme is tartalmazza, s az előszava is azzal kezdődik, hogy a kereskedelemügyi miniszter kezdeményezte a közreadását. A Címtár ugyanis messzemenően illeszkedett Baross Gábor gazdaságpolitikai koncepciójába, 14 aki egyébként már képviselő korában is az ország pontos megismerésének az eszközét látta a Statisztikai Hivatal tevékenységében. 15 Baross tisztában volt vele, hogy a pontatlan adatok megnehezítik a kormányzati munkát. Éppen ezért kereskedelmi miniszterként egyik első teendője volt az Országos Statisztikai Tanács újjászervezése. 16 Jóllehet, újra és újra nyomást próbáltak rá gyako11. Címtár 1885. III. 12. Címtár 1885. III. 13. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai, IX. 201. 1891. 14. Gazdaságpolitikájáról bővebben lásd SZULOVSZKY János 1997. 98-117.; SZULOVSZKY János 1998. III. évf. 6. szám. 60-63. 15. Amikor 1880 júniusában a képviselőház elé került az 1880. december 31-i állapotokat számba vevő népszámlálás ügye, ennek előadójaként hathatósan védte meg e javaslatot Mocsáry Lajossal szemben, aki ezt fölösleges kiadásnak tartotta. Baross rámutatott: „a népszámlálás fontosságát minden nemzet elismerte, (...) nemcsak annak tudományos jelentősége iránti tekintetnél fogva, hanem azon fontosságnál fogva is, melylyel az az administrativ oldaláról nézve bír". Lásd 1878-81. évi Irományok, 718. sz., XVI. kötet, 94-96. 16. A Baross-féle, 1890. január 18-án életbe lépett „Az országos statisztikai tanács ügyköre és ügyviteli szabályzata" szövegét közli: BOKOR Gusztáv 1896. 218-220.