Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZABÓ László: „Ki a bóldog" - A puritanizmus eszméje Fazekas Mihály költészetében

Alli'ltiTi7.i-iii n-i'.Fíüsktila ti i'|Mi]cte N kiiriivwli- in UWi ki líiz i-liítt Mftdúl' l.ívlalliól 9. kép. A régi kollégium (D. M. 91.5.94.1.) parasztgyermek elkészített játékai is kis munkaeszközök nagyobb részben. „A gyermek játéka a felnőttek munkájának utánzásából áll (szántás, lóbefogás, szekerezés, stb.)".

11 A jászkiséri CSETE Balázs néprajzkutató révén a szolnoki Damjanich Múzeumba került játékanyag kilencven százaléka a munkával függ össze, amely tükrözi a technika változásait is (pl. csutkaökör, csontcsikó, majd traktor, cséplőgép).

12 A leányok az anyaságra készülnek, s ezért játékuk a baba, amelyet sajátjukként gondoznak, ahogyan anyjuktól látták. Ugyanakkor felnevekedve ők vigyáznak kistestvéreikre és érzik a felelősséget. Mindez benne van FAZEKAS költeményében. A családi szorgalom megtermi gyümölcsét, gyarapodik minden, s ezt a jó gazda gondos esze megőrzi, s mert a gyermekek is dolgoznak, a gyarapodás erősebb (9.). Nemcsak szükségre elegendő mindez, hanem arra is, hogy - debreceni szokás szerint - tanuljanak. A leányok sorsa eldőlt, mert szorgalmuk, erényességük miatt kapósak voltak, s elkerültek a háztól (10.). A fiúk sorsa jellemző debreceni, tiszántúli modellt mutat (11.). Akik tanultak - nyilván a kollégiumban - jogot, teológiát, a harmadik - aki szintén tanult, mint maga FAZEKAS Mihály is - a katonai pályát választotta. Egy azonban otthon maradt (a legkisebb), a gazdaságot vitte tovább. Értelmiségi (pap, tanító, jogász, orvos), illetve nagyobb gazdák gyerme11. SZABÓ László 1958. 128. 12. CSETE Balázs 1956. és a múzeumi gyűjtemény.