Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SZABÓ László: „Ki a bóldog" - A puritanizmus eszméje Fazekas Mihály költészetében

4. kép. A líceumfa a reformátusság szimbóluma (szimbólumává vált e „fa" az itteni, MÉLIUSZ JUHÁSZ Péter óta meglevő természettudományos érdeklődésnek is. (Sz. L.) átcsap, átcsaphat érzelgősségbe. Am, mint JULOW Viktor írja, FAZEKAS-t „...mindig éber valóságérzéke és megfigyelő szenvedélye, tényekhez és konkrétumokhoz tapadó fantáziája megőrzi attól", hogy érzelgős szenvelgő legyen.

1 A KAZINCZY-tól bírált földhöz ragadt, parasztos debreceniség itt óvópajzsként, mérleg nyelveként működik, esztétikai élményt teremt. Valamennyi strófa egy-egy mondat. A versszakok - mint JULOW Viktor írja szinte filmszerűen peregnek. Esztétikailag külön töltést ad a műnek az, hogy bár a családról szól, maga FAZEKAS agglegény volt, katona korában egy francia lányba (Ámeli) olyan szerelmes volt, olyan erővel élt emléke, hogy később sem nősült meg. JULOW Viktor és más FAZEKAS-ról írók ezt a szerelmet külön is kiemelik (Ámeli versek).

2 FAZEKAS életeszménye a család, s az az után való vágyakozás a reális leírásokat, mintegy feltölti, a be nem teljesedett életeszmény felforrósítja és feszültté teszi a látszólag egyszerű leírást,

3 VAJDA János Gina-komplexusa ez: nem az elveszett, az el nem nyert éden fájdalma van mögötte. 1. JULOW Viktor 1955. 191.; JULOW Viktor 1975. 217. 2. JULOW Viktor 1975. 210-212. 3. JULOW Viktor 1955. 190-191.