Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
FÜVESSY Anikó: Az alföldi kerámia stílusváltozásai
esetben csak fehér írókázott mintával, de butykoskorsóknál zöld, vörös és a még meglévő sárga máz esetén sárgával egészülve ki. Az okkeres alapon írókázott edények a vizsgált időszakban szintén népszerűek, tálasedények, bödönök és italtartók is készültek ebben a színösszeállításban, melyen a díszt csíkok, hullámvonalak, stilizált vagy természethű növényi elemek, továbbá a madár, ritkábban páros madár adta. Meleg árnyalatát a 19. század utolsó negyedétől Mezőtúr az Arad megyei Dudról szerezte be, ezen a dudi alapfestésen teljesedik ki a színgazdag, dús, de finom rajzolatú túri ornamentika, melyet eltérő minőségben több kisebb központ is átvesz. A fazekasok a majolika-, keménycserép- és porcelángyárak, manufaktúrák által közvetített újabb formájú és díszítményű tárgyakat is készítenek. Az edényöszszetétel is változatosabb lesz, fűszer-, gyufa-, fésű- és dohánytartók, henger alakú bödönök, komaszilkék, kémény- és kapudíszek a házak belső és külső részének fokozottabb díszítési igényéről és a kerámia szokásrendben betöltött megnövekedett szerepéről vallanak. Az új stílus a divatdiktáló központokat követve két-három évtized alatt az Alföld nagy részén elterjed. Mellette szép számmal készül az adott térségeket jellemző hagyományosabb színezésű és díszítményű kerámia is. A forma- és színbeli újítások mellett az ornamentika szerkezeti rajza és a díszítőtechnika is megváltozik. Elhajló száron kettős virágok váltják fel a páratlan számú, de szimmetrikus virágkompozíciókat. Az egész Alföldön terjed a gyorsabban kivitelezhető díszítmény, mely a rajzos megoldásokat vonalassá alakítja át. Csíkok, hullámvonalak és ívek futnak körbe a tányérok peremén, öblében, a fennálló edények vállán, hasán, melyet gyorsan kialakítható, tetszetős motívumok egészítenek ki. Az engóbbal leöntött edényen gyakran alkalmazzák a virágot, levelet ábrázoló agyagmetszést, sok esetben az írókázást és a színezést mellőzve. A kiegyezés után a díszítmények és a feliratok hazafias jelleget is vehetnek. Divatos a plasztikus dísz is. A zöld alapon karcolt díszítményű italtartók divatja Tószeg vonaláig terjed, de a 19. század utolsó negyedére az Észak-Alföld egyes központjait is eléri, sok esetben írókás kiegészítésekkel (Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Tiszafüred). Az emlékanyagban csak néhány darabbal képviselt dél- és közép-alföldi kisebb regionális központok (Kalocsa, Kecskemét, Nagykőrös, Nagylak, Békéscsaba) szintén a zöld alapon karcolt díszítményekkel indítanak. A dél-alföldi kisebb regionális központok 1859-től találkozunk a gyűjteményekben tótkomlósi cserépedényekkel. 28 Az emlékanyagban a zöld alapon karcolt vagy karcolt és metszett díszítésű butellákkal, csalikancsókkal szinte egy időben bukkannak fel a zöld alapon fekete, illetve a barna alapon vörös, zöld, fehér írókázott butykoskorsók. Sötétokker alapon fehér-fekete írókás díszű változatuk az 1870-es évek végétől népszerű. Stílusukra Vásárhely és Mezőtúr hat. 28. NM 53. 61. 173. (kulacs); NM 78501.
