Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
BARTHA Elek: A szakrális térszemlélet koncepciói az ezredforduló folklorisztikájában
térről. 5 Újabban pedig az említett diszciplínák között ezen a téren egyre inkább közeledés figyelhető meg, egyre jobban megismerik, hasznosítják egymás eredményeit. A továbbiakban nem kutatástörténeti összefoglalást kívánok adni, hanem magának a szakrális térnek az általam legfontosabbnak tartott vonásait próbálom felvázolni a jelen folklorisztikai és a hozzá kapcsolódó társtudományi vizsgálatok tükrében. Vallás és tér A vallás és a tér szorosan összetartozó fogalmak. A vallás, mint időben és térben létező jelenség, elválaszthatatlan a működésének keretet adó és a működési folyamatban aktív komponensként is megjelenő tértől. Legyen szó akár milliárdnyi hívőt vonzó világvallásról vagy csupán néhány tucatnyi követőt számláló, kis földrajzi területre kiterjedő csoportvallásról, törzsi vallásról, a táj, a vidék, amelyhez sokszor évszázados, évezredes szálak kapcsolják, vagy a szűkebb tér, amelynek elemeit felhasználja, beépíti a maga gyakorlatába, amely számára keretet ad, letörölhetetlenül rányomja bélyegét. Hatással vannak a vallásra a természeti viszonyok, az ökológiai, a szociális és kulturális, a gazdasági és technológiai környezet, az éppen uralkodó politikai viszonyok. A vallás az őt magában foglaló, vele egységben lévő teret a maga módján jól felismerhetően képes befolyásolni. Országunkat járva könnyen felismeri az utazó, hogy katolikus, református vagy éppen görög katolikus vidékre vetődött. Erre egyszerű szimbólumok, szakrális emlékek, tárgyi, építészeti objektumok utalnak. Vagy ha nem a szorosan vett vallás, de a hozzá igen közel álló nemzeti ideológia területéről vesszük a példát, ugyanilyen könnyen eligazodik az ismeretlen helyen landolt hírszerző, ha elolvassa, hogy a főtér lovas szobra alá Mihail Viteazul vagy Rettegett Iván neve van odaírva. 6 A vallás és más, hozzá hasonló törvényszerűségek mentén működő ideológiai rendszerek az őket magukban foglaló és egyben általuk átformált, „szakralizált" teret szembetűnően befolyásoló elemek mellett kevésbé látható, a külső megfigyelő számára nemegyszer észrevétlen, vagy csak hosszas megfigyelés után felismerhető térbeli megnyilvánulási formákat is létrehoztak. Ezek egy része még csak nem is tárgyiasult: tevékenységformákban vagy csupán a képzetekben van jelen. A tér szakralizációja A tér szakralizációjának világszerte egyik legismertebb teóriája szerint a tér szakrális inhomogenitása a térben lévő szentség felfedezése révén nyilatkozik meg, fedi fel természetét. 7 A „világalapítás" ebben az értelemben egy szakralizált világteremtést, vagy inkább -alapítást jelent. Jóval konkrétabb felfogás szerint az 5. A kérdésnek a nemzetközi és a hazai kutatásokban is gazdag szakirodalma van. 6. BARTHA Elek 1993. 46. 7. ELIADE, Mircea 1987. 15.
