Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KARACS Zsigmond: A körülöttünk lévő világ és a múló idő a földesi emberek szemében

többfelé osztódó, kisebbedő vagyon igaz vérszerinti örökösök kezén maradjon, igen bonyolult leszármazási táblázatok szerkesztésével igyekeztek követni, könnyíteni az élettől kapott kihívást. A táblázatokon való eligazodást segíthették az egyes ízeket megkülönböztető elnevezések, amelyeknek állandó helyet kellett biztosítani, hogy kerüljük a belezavarodás lehetőségét. Egyik sarkalatos pont, avagy lépcsőfok a szépszülő ma vitatott helye a leszármazási táblán. Mellyel a múló időben ugyan a köznyelvi értékrend változása miatt, több évtizedes bizonytalan behatároltsággal éltünk, de tudtuk, hogy történeti forrásokban a nagyszülő szüleit jelentette. 1814-ben vallja a tanú: „Mogyorósi Anthós Gergely eő Kigyelmét jól esméri, sőt annak édes Attyát is Gergelyt, minthogy vélle együtt Szántott vetett - igen jól esmérte ... az eskedtetők Nagy Attya Erdély Országbul ... az édes Attyát, ez az eskedtetőknek Szép attyát Jánosnak hívták."

41

1837: „Akkoron földesi Köz Birtokos ns Megyesy János, Sándor és István azok testvérek folyamodtak hozánk a végre, hogy néhai szép Atyok Testvérének ns Megyesy Istvánnak Megyénk által 1746Eszben ki adott nsi bizonyságlevele az eő és fiúk nevei beiktatásával ki adni méltóztatnánk."

42 Lássuk hát, milyen viszonyítási pontokat találtak a múló időben az egykori földesi emberek saját maguk elhelyezéséhez. Van, amikor a múlt teljes homályba vész. 1749: „Hogy fellyül megh írt Bíró Mihály és András Uraimék az említett édess Annyokkal Ványi Sophia Aszszonynyal edgyütt azon Nemes Ványi Familia Jószágtul ház Telekek és szántó földekbül osztály szerént részekre még régenten jutott portiokat eleitől fogva és még ma is békességessen bírták és bírják."

43 A 18. század végétől a tanúvallomásoknál nemcsak a tanúk korát kérdezték, hanem annak bizonyíthatóságáról is igyekeztek meggyőződni. 1791: „Primus Testis Nobilis Franciscus Boldog Földesiensis Aor 64. Az Atyámról maradott reám egy Könyv abba fel vagyon írva mikor születtem. ... Secundus Testis Nobilis Joannes Feldessy Földesiensis aor 48. D. Most legközelebb el múlt Esztendőbe a Tiszteletessel megnézetvén a Matriculat, hogy hány Esztendős vagyok, onnan tudom, hogy ennyi idős vagyok."

44 A legutóbbi kuruc háború viszontagságaira emlékezett 1747-ben a Földesről átköltözött „Primus Testis Ladislaus Jeney Curialista Bajomiensis Annor Cír 65. A Fatens a Kotsordoson még Rabutin Járásakor egy kazal szénát kaszáltatott volt, mint Boros Famíliát illető jusson, mellyet a Rácz megégetett."

45 Boros László Kata leánya volt Jenéi László felesége. A tanúk életkorának az igazolását a 19. század elején már csak hivatalos irat bemutatásával fogadták el. 1805: „Quintus Testis Franciscus Boldog Földesiensis Annor 77. Azt onnan tudom, hogy mikor a Pestis volt 11 esztendős Kántor gyermekvoltam."

46 1808: „Első Tanú Nemes Gál István Földesi lakos 78 esztendős azt 41. SzSzBMÖL IV. A. 1. F. 34. N. 1101. 1834. 42. SzSzBMÖL IV. A. 1. F. 37. N. 1262. 1837. 43. SzSzBMÖLIV A. 1. F. 50. N. 199. 1749. 44. HBmlt. IV A 6/e. 1. csomó 19. 45. A Ritók család iratai. Magánkézben. 46. HBmlt. IV A 1/b. 296. csomó VIII. 45.