Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KEMÉNYFI Róbert: Szakrális tér - „etnicitás" - nemzetállam
ritkaságot fedezünk fel akaratlanul(l), de tipikusnak véljünk. 38 Másrészt a statisztika segíti az empirikus tudományt abban, hogy a kultúra (jelen esetben etnikai és vallási változások) egyedi jelenségein keresztül nyomon követhető folyamatos dinamikájában megragadja az állandóságot, azaz mennyire mozdul a teljes populáció a változások irányába. A statisztika tehát abban segít, segíthet az empirikus kultúrakutatásnak, hogy - a terepgyűjtések szubjektivitását kiküszöbölje; - a megfelelő mintavételi eljárással és így az adatok objektivizálásával, mérhetővé tételével a kvalifikáció után közelítsen a kvantifikációhoz, azaz a minőségi folyamatokat mennyiségi mutatókkal írja le, jellemezze; - általános értelmezési lehetőséget adjon az egyedi jelenségeknek; - a statisztikai felmérés segíthet kutatási problémák megragadásában, azaz a magasabb szintű összefüggések láttatásával lendületet adhat a további kutatásokhoz; - a módszereivel ki tudja küszöbölni az adatközlő egyedi információinak téves, az egész közösségre való általánosítását; - az adatok alapján - társadalomtudományokra nem jellemző módon - bár óvatosan, de előrejelzést is adjon, és a közösségben végbemenő kulturális tendenciákról mérhető információkat közöljön. 39 A szálakra, azaz különböző összetevőkre szétbontott vallási dinamika fent bemutatott nehézkes mérésének eredményeit szinte lehetetlen térképen ábrázolni. Éppen ezért a vallásosság térképi megjelenítésénél az „egyszerűbb" utat, a felekezeti összeírásokból nyert adatokat alkalmazzák, ezért ezek csupán makroszintű felekezeti (és nem „vallásossági") térképek. A huntingtoni gondolatban is fontos szerepet játszó felekezeti térképekkel az az alapvető probléma, hogy tehát milyen mérés alapján és milyen adatokat ábrázolunk? Az is gondot okoz a térképezésben, hogy nehezen lehet ábrázolni, ha egy területen különböző sajátosságok keresztezik egymást. Éppen olyan jellemzők találkozásait lehetetlen ábrázolni, melyek mentén esetleg komplex (jelen esetben etnikai és/vagy vallási) kulturális folyamatokról kaphatnánk térképi jelzést. A minőségileg vegyes területeket tehát csupán információhiányos ábrázolással lehet bemutatni. Holger FISCHER német kutató áttekintette a Magyarországon készült egykori és mai etnikai térképeket, és tanulmányában kritikával illeti az olyan térképeket, melyek még a földrajzkutató szemével is túl statikusak és amelyeken a „köztességet", „eldönthetetlenséget" egy pici „bizonytalanságot" sem vél felfedezni. Valamint nem látja az etnikai térszerkezet állandó változására való utalást. 40 Mindezt elmondhatjuk a vallási, felekezeti térképekről is. „A kartográfia, mint maga a megismerés is, szükségszerű leegyszerűsítés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, hol vagyunk és merre haladunk." 41 A térkép te38. NEIßER, Horst 1970. 116-118. 39. A statisztikáról szóló pontok: NEIßER, Horst 1970. 122. nyomán, de gondolatának árnyalásával készültek. 40. FISCHER, Holger 1995. 5-23. 41. HUNTINGTON, Samuel P 1998. 28.
