Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KEMÉNYFI Róbert: Szakrális tér - „etnicitás" - nemzetállam
visszaállítására csak az 1989-1990-es változások után kerülhetett sor. Egészen a kilencvenes évekig kellett várni a görög katolikus egyház és élet újjászületésére. És bár a Kárpátalján, Kelet-Szlovákiában és az észak-erdélyi régióban a görög katolikusok száma ismét eléri a milliót, 1989 után területileg csupán szórványokban tudott újra a görög katolikus egyház az ortodox és a római katolikus egyház közé beékelődni. Noha Európa keleti felének pravoszláv országaiban negyven (a volt Szovjetunió területén hetven) éven át az egyházakat súlyos megrázkódtatás érte, a vallásosságot igyekeztek visszaszorítani, mégis kijelenthető, hogy a nemzeti egyházak „valamilyen" védelemben részesültek. A kisebbségi egyházak - közöttük a görög katolikus - azonban nem rendelkeztek semmiféle fennmaradási garanciával. 17 Azt láthatjuk tehát, hogy az ortodox államvallása országokban a kultúrnemzet fogalmának etnikai dimenziója - nemzet mint nyelv és vérközösség - fokozatosan átalakul. Hiszen a görög katolikus egyház nem csupán etnikai kisebbségek sajátja, hanem az adott országon belül (Románia, Ukrajna, Fehéroroszország) a nyelvileg egységes államalkotó nemzetet is éles vallási (bizánci rítusú katolikus ^><= ortodox) törésvonal vágja ketté. Napjainkban, amikor az ortodox államvallású volt szocialista országokban a görög katolikus egyházak visszakapták az önállóságukat, makroszintű elemzéseikben a biztonságpolitikusok ismételten felhívják ezekre a térségekre a figyelmet. A makroszintű vizsgálatokban magukon a kisebb közösségeken kívül az állami vagy nemzeti keretek, a nagyobb vallási közösségek, valamint a globális nemzetközi színtér a diskurzus helye. 18 Ezek az elemzések kimutatták, hogy az utóbbi évtizedben a vallási törésvonalak megváltoztatják (megváltoztathatják) a kelet-európai kultúrnemzet (egy nyelv - egy nemzet) fogalmát és az iszlám, illetve a távol-keleti országokban érvényesülő folyamatokhoz (egy nemzet - egy vallás) hasonló tendenciák figyelhetők meg a pravoszláv államvallású országokban, azaz az etnikai kötődésnél akár erősebben érvényesülhet a felekezeti hovatartozás. Ennek a tendenciának az alapján feltehetjük tehát a kérdést: Körvonalazódik-e Európában is a vallási nemzet fogalma? A vallási nemzet - hasonlóan az etnikai dimenziójú kultúrnemzethez - független a területtől és államhatároktól. Akár államok eshetnek szét vallási törésvonalak mentén és alakulhatnak ki Európában is önálló országok. 19 A görög katolikusság geopolitikai - akár „országszakító" - helyzetét két országban elemezték. HUNTINGTON úgy véli, hogy a nyolc nagy kultúrkör közül a keleti és nyugati civilizáció közötti éles és elkerülhetetlen, akár háborút is kiváltó törés Ukrajna területén húzódik. „Kelet és Nyugat-Ukrajna közt a különbség az emberek viselkedésében mutatkozik meg leginkább." 20 HUNTINGTON - többek között - elemzi az 1994-es elnökválasztások eredményét. Éles vonal mentén elválnak a görög katolikus szer17. ANDRÁS Károly 1991. 21. 18. BARTH, Fredrik 1996. 7. 1. 3-25. 19. Csak utalni szeretnék a délszláv háborúkra. A vallási ellentétek komolyabb hangsúlyt kaptak, mint az etnikaiak. MEZŐ Ferenc 1999. 1-2. 142-159.; ROMSICS Ignác, 1998. 328-336.; KAPRONCZAY Péter 1999. 23-36. 20. HUNTINGTON, Samuel P 1998. 270.
