Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
CSOMA Zsigmond: „Az bábák babonás füve" (Növényismeret és gyógyítási gyakorlat a középkortól napjainkig)
A III. csoportba azok a növények tartoznak, amelyek nevükben hordozzák a bába nevet, tehát valamilyen formában kapcsolódtak a bábák személyéhez, tevékenységéhez. Ilyen általánosan ismert a bábakaiács, a Carlina acaulis L, németül Sonnendistel, amely már MELIUS Péter füveskönyvében is szerepelt „De Chamaeleone" néven. A sovány hegyi réteken, köves talajokon élő, évelő növény Európa magasabb hegyvidékein fordul elő, de Magyarországon is megtalálható. Az igen rövid szárú növényen egy 5-10 cm széles fészekvirágzat fejlődik ki. A gyökere karó alakú, kb. 20 cm hosszú, és gyógyító hatású. Vizelethajtó és menstruációt elősegítő, így főzetét a bábák készíthették. CSAPÓ József füveskönyve is ismeri ezt a tüskés, szúrós növényt. (6. kép) A bábaguzsalynak is nevezett zsurló, Equisetum arvense L. a nyirkos réteken, árokpartokon növő, érdes tapintású, virágtalan (spórás) növény volt. Gyökere a talajban mélyen kúszó, kora tavasszal ágatlan spóratermő szárat hajt, majd májusban jelennek meg elágazó, virágtalan hajtásai. Ezeknek a hajtásoknak a főzete gyógyhatású, többek közt vérzéscsillapító. Ezért tehát a bábaguzsaly, mint magyar név nem lehet véletlen. Hasonlóan a bába ire fű, vagy bábafű néven hívott Pimpinella saxifraga, németül Bockpeterlein is, amelyről CSAPÓ József a füveskönyvében azt írta: „A kissebb Bába-füröl a régi Füves Emberek azt Írják: melly Dajkának teje el-apadt, ha tsak kebelében hordozza-is ezen füvet: hat óra alatt annyira meg-neveli tejét, hogy a füvet kénteleníttetik magától el vetni." 19 Bábafésű (berzenke) volt a beve a Scandix pecten-veneris nevű növénybek, bábafog nevet pedig az anyarozs nevű gombafertőzés viselte, amely a rozs kalászából fekete íves nyúlványként hajlott ki, különben lisztbe őrölve mérgező hatású veszélyes anyag. A füveskönyv mint az emberi tulajdonságok növényi példázatainak gyűjteménye és a prédikátori hitvallás Magyarországon A nyugat-magyarországi főúri udvarokban (Batthyány, Nádasdy, Erdődy) a 16. században a kertkultúra magas színvonalat ért el. Miközben a három részre szakított Magyarország középső területén a török volt az úr, a független, de sokat sanyargatott Erdély kertkultúrája pedig sajátos fejlődésnek indult. Nyugat-Magyarország nyomdáiban ekkor több olyan kertészeti, botanikai könyv készült, amelyek az alkalmazott botanika helyzetét, a gyógynövények ismeretét jelzik. Ennek megfelelően a botanikatörténeten belül jelentős szakirodalommal rendelkezik az orvos botanika. 20 Az orvosi kertek nyugat-európai mintára készültek Magyarországon is, alaprajzuk az oxfordi botanikuskertre utal. 21 A 15. század közepétől a reneszánsz, és különösen a könyvnyomtatás révén az ókori klaszszikusok természettudományi munkáinak és eredményeinek újrafelfedezése áthatotta az európai, majd a magyarországi tudományosságot. A növényekkel foglalkozó munkákban ARISZTOTELÉSZ nyomán THEOPHRATOSZ rendszere figyelhe19. CSAPÓ József 1775. 19. 20. ERNYEI József 1905. 34.; CSAPODY István 1950.; 1969. 18-20.; SZLATKY Mária 1980. 21. Összefoglalólag STIRLING János 1996. 76-88.
