Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KÖVECSES VARGA Etelka: A természetes környezet változásai Esztergomban és környékén a török kor után
Az állattartásban jelentős változást hozott, hogy a korábban első helyen álló juhászat a gyapjú árának hanyatlása miatt szinte teljesen megszűnt. A korábbi magyar szürkemarha mellett már a marhaállomány 29%-át a pirostarka, tehát tejtermelő fajta tette ki. Tenyésztés, nemesítés csak az uradalmakban folyt. A filoxérapusztítás az 1880-as években érte el az Esztergom környéki szőlőket. Ezt követően rövid ideig a homoki művelésre tettek kísérletet, a 20. század elején azonban - a szénkénegezés bevezetésével - ismét visszatértek a hegyekre, ahol már többségében fehérbort kezdtek termelni. A jó minőségű fehérbor előállításában is az uradalmak jártak elől, így például a Nedeczkyek Lábatlanon és Piszkén. A 19. század folyamán a természetes környezetben bekövetkezett változásokat jól érzékeltetik a fennmaradt térképek. 25 Legrégebbi ezek között az Érsekség süttői erdejének 1808. évi birtokrendezési térképe, amelyen érdekesen keverednek a latin és német elnevezések, például Sylva Schwartz-Wald, Vinea-Dörf-Blatten, Pascuum. 26 Hasonlóan kevert földrajzi neveket találunk a prímási tulajdonú Bajót 1826-os mezőgazdasági térképén. Az úrbéres rétek neve például Bajóter sessional Wiesen, a szőlőé Szem Szölö genannte Bajóter Weingärten, a kerteké KukuruzGrundbirn-und Hanffelder. 27 Az 1838. illetve 1840. évi térkép alapján Bajnáról szénégetésre kapunk adatot. 28 Nagysáp falu és Orisáp-puszta határtérképe 1839-ből kenderföldeket, mákföldeket, káposztásokat, szilvást, ökörmezőt tüntet fel. Láthatók rajta a három nyomás területei, valamint a „Poltolások". Az 1840. évi térképen az irtásokat is feltüntették. 29 A hercegprímási uradalomhoz tartozó zamárdhegyi szőlők 1850. évi birtokrendezési térképe valószínűleg új telepítést mutat, mert kivágott gesztenyés, régi krumplis, régi méhes, kiirtott rész és készítendő trágyahordó út szerepel rajta. 30 Epöl község 1852. évi határtérképén Káposztások, Kis- és Nagykenderesek, Zsellérek kenderesei és a Pótlások láthatók. 31 Az 1853. évi pátens kötelezővé tette a legelő- és erdő-elkülönözéseket, amelyeket birtokrendezés formájában hajtottak végre. Ekkor születtek a községi legelőt és erdőt gondozó társulások. A szlovák anyanyelvű Dág 1853. évi úrbéri térképén részben magyar, részben szlovák elnevezéseket találunk, például Kapusztnicskí, Za vinohradi, Nad Slivási, Tyúkberek, Kenderföldek. Fazekas-hegye, Mészárosföldje és 3 szőlőhegye is volt. 32 25. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában, valamint a Prímási Levéltárban. 26. Magyarországi egyházi levéltárak térképei IV. Az Esztergomi Érseki Tartomány térképeinek katalógusa 1. Összeállította: Dóka Klára. Budapest, 1992. (A továbbiakban: Térképkatalógus 1.) T 175. A határon belül van Bikol-puszta erdeje is. 27. Térképkatalógus 1., T 6. A határhoz tartozott Szentkereszt-puszta erdeje is. 28. K-EMÖL IV. 167. T/1-3. Bajna 1839. évi erdőtérképe még az 1778. évi úrbéri állapotokat tükrözi, de elég szűkszavú. 29. K-EMÖL IV 167. T/18-26. 30. Térképkatalógus 1, Birtokrendezési térképek 1850-1920. U 629. 31. K-EMÖL 167. T/9-10. 32. Magyarországi Egyházi Levéltárak térképei VII. Az Esztergomi Érseki Tartomány térképeinek katalógusa 4. Összeállította: Dóka Klára. Budapest, 1992. Az Esztergomi Főkáptalani Levéltár Térképei (A továbbiakban: Térképkatalógus 4.) Ká 53. Itt helyezkedett el Kiscsév-puszta határa is.
