Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KÖVECSES VARGA Etelka: A természetes környezet változásai Esztergomban és környékén a török kor után
1. kép. Esztergom, Víziváros, KREY János térképe 1756-ból esztergomiak előtt: „Kérdésben vett darab erdőnek Esztendeigh való szabad bírásában Esztergamiak nem valának és csak alattomban hortanak a tájrul fát." mondják. 7 A 18. század első felében az erdők fő haszna a faizás mellett a gyűjtögetés, vadászat, makkoltatás, legeltetés, szénagyűjtés, mészégetés és szénégetés volt. 8 Szabadon bírták a királyi város lakói a Dunában lévő Szent Király-, másként Kissziget területét, s amíg az érsekség ide vonatkozó birtokjogát nem igazolta, a vízivárosiakat nem engedték be. 9 A sziget egy részét a kuruc háborúk után a várparancsnok, báró Kuckländer „kommendáns" foglalta el. Korábbi évtizedek gyakorlatára következtethetünk egy 1749. és egy 1758. évi peres iratból. 10 7. K-EMÖL. 8. Az 1711. évi káptalani úrbéri szabályzat a kesztölci és nagycsévi mész- és szénégetést említette közli VILLÁNYI Szaniszló 1892. 98. 9. SZALÓKY János 1767. évi térképén az Öreg-sziget vagy Prímás-sziget és a Kis-sziget, melyeket a Kutyaszorító nevű árok választott el egymástól, egyaránt az érsek tulajdonában van. (K-EMÖL XV2).; LEPOLD, A. 1944. 119-120. Az Öreg-szigetet vagy Alsó-szigetet egyébként már Evlia Cselebi ittjártakor, 1663-ban nádfedelú házak és kertek, különösen zöldségeskertek foglalták el. 10. Lásd a 7, jegyzetpontot.