Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KÜRTI László: A magyarság szociálantropológiája - Eredmények és jövőbeli feladatok
ból okulva azt szeretném kihangsúlyozni, hogy talán a magyarországi szociálantropológia lassan meg is születhet a következő évtizedben, hisz jó modellek állnak rendelkezésére. Bizonyos lemaradásokat azonban már sohasem fog behozni, hisz egyes társtudományok már régen bekebelezték azokat a témákat, amelyek az angolszász antropológiát egyedi szakként megalapították (regionális tanulmányok, nemiségtudomány, kulturális tudomány, etnikai és kisebbségszociológia etc.). Ahhoz azonban, hogy önálló szociális vagy kulturális antropológia létrejöhessen, még sok jó monográfiának, tanszéki próbálkozásoknak, és főleg, alaposabb közép-kelet európai (magyarság-) kutatásnak kell kialakulnia. Az önálló diszciplína célja azonban nem lehet egyedül a külföldi művek fordítása. Azt is be kell látnunk, hogy a magyarság antropológiája nem játszik meghatározó szerepet a közép-kelet-európai kutatásokban. Dunja RIHTMAN-AU GÜSTINnal együtt mondhatjuk, hogy „kis ország, kis etnológia". 81 Ez a tétel nyilvánvalóvá teszi, hogy térségünkben a legtöbb tudománynak viaskodnia kell a nemzeti jelzővel és, ami nem semmi, az államszocializmus és posztszocializmus kutatását kiemelő irányzatokkal. Ez utóbbiakra való koncentrálás, annak ellenére, hogy központi témát foglal el bizonyos körökben, talán még jobban leszűkítheti a magyarországi tudományos kutatásokat, mint ahogyan korábban is csak bizonyos témák voltak divatosak. Mivel Közép-Kelet-Európa maga is periferikus helyzetben van, a sokkal inkább divatos Mediterráneum és Nyugat-Európa közé elhelyezve, ezen belül a magyarság igen jelentéktelen hangsúlyt kapott, annakellenére, hogy az 1990es években már színvonalas és kitűnő monográfiák sorával rendelkezünk. Azonban mindaddig, amíg nem éri el a mediterráneumi és nyugat-európai monográfiák arányos teljesítményét (és tegyük hozzá: színvonalát!), addig a magyarság szociálantropológiája jórészt a meglévő néprajzkutatás és a társtudományok 82 eredményeivel együtt lesz igazán használható. 81. RIHTMAN-AUGUSTIN, Dunja 1996. 102. 82. Például CORNELIUS, Deborah 1999.; HALPERN László-WYPLOSZ, Charles 1998.; PUNGUR, Josef 1994.; STARK Dávid-BRUSZT LÁSZLÓ 1998.; SZELÉNYI Szonja 1998.
