Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KÜRTI László: A magyarság szociálantropológiája - Eredmények és jövőbeli feladatok

bár nem kimondottan szociális-kulturális antropológiai iskolák követőiként, de a maguk módján a magyar népi kultúra vizsgálataiból indultak el. Az előbbit a filmes tevékenységéért, míg az utóbbit a pszichológiai antropológia úttörőjeként ismerik. Sajátságos freudista elemzésein túl - melyek, igaz főleg fordításokból, de közismertek Magyarországon is - RÓHEIM sikerét igazából az koronázta, hogy a pszichoanalitika és az antropológia összekapcsolását meg tudta valósítani.

19 Bár RÓHEIM nevét, főleg 1953-ban bekövetkezett haláláig és közvetlen utána, igen fanyalogva emlegették az amerikai antropológusok, az 1960-as évektől a pszichológiai antropológia lassan újra felfedezte.

20 Ebbe a körbe tartozott még POLÁNYI Károly (1886-1964) is, aki korai gazdaságtörténeti írásaiban igen figyelemreméltó visszhangot keltett. A korai történeti államok kereskedelmének elméletet, valamint a cseregazdaság hármas tipológiáját - reciprocitás, redisztribúció és a piac - mind a mai napig tanítják az amerikai antropológiában.

21 POLÁNYI gazdaságelméleti és gazdaságantropológiai írásai, mivel jórészt Angliában és majd később az Amerikai Egyesült Államokban születtek, POLÁNYI-t is „angollá" tették az amerikai kutatók szemében. Azonban hiába szeretnénk mi nagyjaink babérjaira építeni, el kell fogadni, hogy a magyarságnak nem volt MALINOWSKI-ja, mint a lengyeleknek, vagy Franz BOAS-a, mint a németeknek. Sajnos, a mai szociális és kulturális antropológia igen mostohán bánt ezekkel az úttörőkkel. A HUNTER és WHITTEN szerkesztette Encyclopedia of Anthropology-ban POLÁNYI, mint brit gazdaságantropológus szerepel.

22 Rajta kívül az antropológiai enciklopédiák és szótárak csak RÓHEIM Gézát ismerik. De míg a T BARFIELD szerkesztette The dictionary of anthropology

23 csak egy rövid mondatban említi RÓHEIM freudista szembeszegülését MALINOWSKI-val, addig nagyobb enciklopédiák már meg sem említik.

24 RÓHEIM csak a francia Gerard GAILLARD szerkesztésében megjelent Dictionnaire des ethnologues et des antropologues

25 kötetben szerepel önálló címszó alatt. Igaz, illik megemlíteni, hogy nemcsak a külföld bánt ilyen méltatlanul az antropológia úttörőivel: Magyarországon sincs követője egyik magyar származású antropológus munkásságának sem! A második világháborút követően, talán a hidegháborús politikai rendszer kialakulása miatt is, kevés amerikai antropológus dolgozott magyar vagy magyarországi témákkal. Ezeket az eredményeket ismét magyar, a második világháború alatt és után nyugatra menekült kutatóknak köszönhetjük. Az 1948-ban Amerikába emigrált BORHEGYI István, vagy ahogyan ott ismerték, Stephen Francis BORHEGYI (1921-1969) Mezoamerika régészetében szerzett hírnevet. Szociális-kulturális antropológiában azonban csak VINCZE Lajos (1920-1990) és MÁDAY Béla (1912-1997) szerzett kiemelkedő érdemeket a második világháborút követően. 19. Például RÓHEIM Géza 1947-1951. 20. CALOGERAS, Robert 1971. 146.; SCHWARTZ, Theodore 1992. 328. 21. Lásd például HARRIS, Marvin 1985. 229. 22. HUNTER, David-WHITTEN, Phillip 1976.309. 23. BARFIELD, Thomas 1997. 382. 24. LEVINSON, David-EMBER, Melvin 1996. 25. GAILLARD, Gerard 1997. 110.