Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SIPOS János: Magyar népzenei kutatások a törökség között

Az összehasonlító etnomuzikológiai kutatás tehát az eddigi eredményeket kibővítő keretekben folyik tovább. A hatalmas török nyelvi tömb nyugati részén élnek északról dél felé sorolva a nagyobb népeket: a csuvasok, baskírok, tatárok, kazakok, türkmenek, azerik és az anatóliai törökök.

46 • cseremisz • csuvas • tatár • kazak • azeri • anatóliai török 4. példa Térkép a gyűjtési helyekről Mint láttuk ezen az óriási félholdon élő török népek között már történtek magyar népzenei kutatások. A felső, északi részen VIKÁR László jelentős csuvas, tatár, baskír anyagot gyűjtött, és a cseremisz-csuvas határon a magyar pentaton kvintváltó stílushoz igen hasonló zenei stílust fedezett fel.

47 Délen pedig az anatóliai népzene tudományos igényű feltárását BARTÓK Béla 1936-os törökországi gyűjtése indította el, ehhez csatlakozott azután az 1987-1993 közötti anatóliai gyűjtésem. Ennek során kiderült, hogy a kvintváltó stílus itt ugyan nem található meg, de a zsoltározó és a sirató stílusokban rendkívül erős hasonlóság mutatkozik a magyar és az anatóliai népzene között. A Volga-vidék és Anatólia között élnek a nyelvileg az anatóliai törökséghez igen közel álló, ugyancsak az oguz csoportba tartozó azerik és türkmenek, valamint a tatárokhoz hasonlóan kipcsak-török nyelvet beszélő kazakok. Nyugat-Kazakisztán Mangistaw területén, Nyugat-Mongólia Bayan-Ölgiy területén valamint Azerbaijanban végzett gyűjtéseim, és Belső-Mongol kvintváltó stílus felfedezése tovább szélesítették a kutatás területét. A 2000-es türkmen expedíció anyagával a 'félhold' áttekintése befejeződik, és remélhetően lehetőséget ad egy nagyszabású areális összehasonlító áttekintésre. Nem tűnik tehát reménytelennek, hogy a nem nagyon távoli jövőben nagyobb biztonsággal nyilatkozhassunk egyes törökségi népek zenéjéről, azok belső összefüggéséről, és az esetlegesen a magyarság felé mutató szálakról. 46. Ebben a sávban, sőt még nyugatabbra is élnek török nyelvű népek, például a szintén oguz csoportba tartozó gagauzok vagy a kipcsak nyelvek északnyugati csoportjának nyelvét beszélő karaimok, karacsaj-balkárok, krími tatárok, kumükök. Ezen felül Európa számos országában találhatók török kisebbségek, például a dobrudzsai vagy a bulgáriai tatárok. Természetes az ő zenéjük vizsgálata is igen fontos. 47. A magyar és a cseremisz-csuvas határ dallamai közti genetikus összefüggés vitatott. Ellene nyilatkozik a terület zenéjét igen mélyen és közvetlenül ismerő VIKÁR László is. • baskír • mongóliai kazak • belső-mongol • türkmen