Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

LUKÁCS László: A néprajzi látásmód az ezredfordulón

ból adott ki az Országos Közoktatási Tanács.

6 Magyar Néprajzi Társaságunk 1996 óta folyamatosan napirenden tartja azt a törekvést, hogy a néprajz a korábbinál nagyobb szerepet kapjon a hazai közoktatásban.

7 E cél érdekében a Debreceni Egyetemen ma már néprajz szakos középiskolai tanárokat is képeznek. Társaságunk tagjaira vár a feladat: az általános- és középiskolai oktatásban használható néprajz tankönyvek megírása. Nem csupán mai határainkon belül, hanem a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken is a magyarságismeret megszilárdítására kell törekedni, mivel itt még a magyar nyelvű tankönyvek is évtizedeken keresztül hamis magyarságképet nyújtottak több generáció számára. A magyarságkép újrarajzolásában óriási szerep hárul a Duna Televízió néprajzi, művelődéstörténeti műsorainak készítőire. Jó alkalmat adtak ehhez a munkához az egész magyar nemzetet érintő történelmi évfordulók: kárpát-medencei honfoglalásunk millecentenáriuma (1996), az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, a Magyar Királyság megalapításának és a nyugati kereszténységhez való kapcsolódásának millenniuma (2000). Néprajztudományunk számos kiállítással, konferenciával, kiadvánnyal járult hozzá a jubileumi ünnepségsorozatokhoz, amelyeket ezáltal a néprajzi látásmód is megérintett.

8 Társtalanságunk, megosztottságunk emelgetése helyett határozottabban kellene hangsúlyozni nyelvrokonságunkat a finnekkel, észtekkel, korábbi történelmi, kulturális, nyelvi kapcsolatainkat a törökökkel és a Szovjetunió felbomlásának eredményeként függetlenné vált törökségi népekkel. Még jobban erősíteni kellene a helyi öntudatot (pl. őrségi, rábaközi, sárközi, jász, kun, hajdú, debreceni, szegedi, kecskeméti, egri, győri, soproni, fehérvári), amit a táji-történeti csoportok, városok, városrészek néprajzi, művelődéstörténeti kutatása során feltárt értékek révén lehetne további tartalommal megtölteni.

9 Az 1980-as évek végétől sikerült elmélyíteni a magyar mozaiknemzet részei között a néprajzi együttműködést. A Magyar Néprajzi Társaság 1989 óta minden évben megrendezi az egyhetes néprajzi szemináriumot, amelyen a szomszédos országok magyar néprajzkutatói is részt vesznek. 1989-ben Szlovákiában, 1990-ben Erdélyben és a szerbiai Vajdaságban önálló magyar néprajzi társaság alakult, így a néprajzi szemináriumot 1995-ben Szlovákiában, 1996-ban Erdélyben, 1997-ben a Vajdaságban, 1999-ben Szlovéniában rendeztük, az ottani magyar néprajzi társaságok aktív közreműködésével. A határainkon túli magyar néprajzi kutatások 6. HÓMAN Bálint 1942. 7. KARÁCSONY MOLNÁR Erika 1996. 37-38.; KARÁCSONY MOLNÁR Erika-KRAICINÉ SZOKOLY Mária (szerk.) 1998.; KARÁCSONY MOLNÁR Erika-TÁTRAI Zsuzsanna 1999. 40-45. 8. KOVÁCS László-PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.) 1997,; LANDGRAF Ildikó (szerk.) 1998.; KRÍZA Ildikó (szerk.) 1998.; VAJKAI Aurél 1998.; DÖMÖTÖR Ákos 1998.; TARI Lujza 1998.; LUKÁCS László 1998 a.; MAGYAR Zoltán 2000, A magyar honfoglalás míllecentenáriumának tiszteletére jelent meg a Magyarok, szomszédaik, rokonaik (896-1996) című kötet az Ethnographia két évfolyamaként (CVII-CVIII. 1996-1997). 9. KÓSA László 1998.; BALOGH István 1969. 11-54.; BALOGH István 1973.; BÁLINT Sándor 1995.; TIMAFFY László 1991.; BAKÓ Ferenc 1994.; LUKÁCS László 1998b 549-572.; DEMETER Zsófia-GELENCSÉR József-LUKÁCS László 1990.