Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

NAGY Janka Teodóra: A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón

Jogi antropológiai kutatások A 18. századtól Malinowskiig Már az etnológia első nagy irányzata, az evolucionizmus képviselői között ott találjuk a társadalom jogi kérdéseit vizsgáló kutatókat. E. B. TAYLOR ún. primitív társadalmak kultúrájáról szóló alapvető munkájában a jogot mint egyik lényeges összetevőt említi, míg Henry MAIN kifejezetten az ősi jog kérdéseivel foglalkozik. A skót John F. MCLENNAN a házasság jogi vonatkozásait vizsgálja, Lewis H. MORGAN az ősi társadalom fejlődési szakaszait, jogszokásait. 23 A német indíttatású kultúrtörténeti iskola képviselői több szempontból is gazda­gítják az etnológiai kutatások jogi vonatkozásait. Egyrészről a német gyarmatokon végzett anyaggyűjtéssel (például Josef KOHLER Ausztráliában és Afrikában, Bernhard ANKERMANN, Albert H. POST, Felix MEYER Afrikában végez jogszokás­gyűjtést), másrészt módszertani szempontból. Azon gondolat ugyanis, hogy a je­lenségeket nem önmagukban, hanem együttesen kell vizsgálni, komoly hozadék­kal jár. Alapjává válik a kartográfiai módszer etnológiai alkalmazásának, s BASTIAN, BACHOFEN, POST ÉS KOHLER gazdag munkássága révén egy új tu­dományterület, az összehasonlító etnológiai jogtudomány (ethnologische Rechtsforschung, Ethnojurisprudence) létrejöttéről szólhatunk, melynek folyóiratát 1878-ban alapítják, nemzetközi egyesülete pedig 1895-ben alakul. 24 Az alapítók között találjuk Leonhard ADAMO-t, aki KOHLER halála után az új irányzat folyóira­tának, a Zeitschrift für vergleichende Rechtswissenschaftnak is szerkesztője. Az 1937-ben megjelenő etnológiai szöveggyűjtemény Ethnologische Rechts­forschung fejezetének szerzőjeként az új kutatási terület helyzetének és módsze­rének meghatározására törekedve találóan két tudományterület közötti boldog va­dászmezőről szól: határtudományról jogtudomány és etnológia között, az inter­diszciplináris módszertanú kutatási terület tárgyát a nem európai népek jogában határozva meg. 25 A német jogi etnológia (Rechtsethnologie, Legal Anthropology) megalapítójá­nak Richard THURNWALD tekinthető, aki lerakta a jogi etnológia, vagy ahogyan ma nevezik, a jogi antropológia alapjait is. Kutatásai során kiemelten fontos szere­pet tulajdonított a terepmunkának, a jog funkciójának és változásának a primitív társadalomban. 26 Az angolszász területeken a strukturalizmus és funkcionalizmus neves képvise­lőinek, A. R. RADCLIFFE-BROW-nak és Bronislaw MALINOWSKI-nak kutatási terü­lete érintkezik a jogi antropológia vizsgálati körével. 27 Munkáiban Bronislaw RADCLIFFE jog és szokás egymáshoz való viszonyát fejtegeti, s funkciójukat rész­23. TYLOR E.B. 1871.; MCLENNAN, John F. 1865.; MAINE, Henry S. 1890.; MORGAN, Lewis H. 1877. 24. SCHOTT, Rüdiger 1994.; TAGÁNYI Károly 1919. 55-56. 25. ADAM, L. 1937.; 1958. 26. THURNWALD, R. 1916.; 1934. 27. BACHOFEN J. 1861.; RADCLIFFE-BROWN, A. R. 1965a; 1965b; MALINOWSKI, B. 1926.; 1929.; 1948.; 1961.

Next

/
Thumbnails
Contents