Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Miklósi-Sikes Csaba: A kalotaszegi falvak népi építészetéről
jele az, hogy a zsindelyt elfogadta ugyan, de a tető magas alakját megtartotta ". JANKÓ ez esetben talán kissé sommásan fogalmaz, hiszen az 1780-as urbáriumokban, ha elvétve is, de már több faluban (Nagykapuson, Körösfőn stb.) feltűnnek a zsindellyel fedett házak példái. 43 A zsindelyfedél elterjedését - hosszú időn át - elsősorban a mindenáron szükséges vasáruk (vasszegek) magas ára gátolta meg. Az 1800-as évek első felében, számtalan olyan példával találkozni, amikor a ref. egyház kurátora „a régi szegek kiegyenesftéséért" fizet napszámot akkor, amikor új zsindelyfedelet kap a gondnoksága alatt álló református templom vagy torony Kutatásaim során szalmafedeles házat már csak Kalotaszeg északi és keleti peremvidékén láttam, Györgyfalván, Feleken, Rődőn, Ajtonban, Berenden, de a vidék eldugottabb falvaiban még e század közepén is szép számmal álltak ilyen házak. Bábonyban például az 1900-as évek legelején kiadott statisztikai jelentés szerint, a település 49 háza közül 30 szalmával volt fedve és csak 19 zsindellyel, cserepes ház ekkor még egy sem volt a faluban. 44 Az 1960-1970-es években Inaktelkén, Jegenyén, Alsófüldőn, Jákótelkén, Bedecsen álltak még szalmafedeles házak. A jegenyeit az 1960-as évek közepén, az alsófüldit (Bála§ Flore házát és telkét), 1973 októberében sikerült lefényképezni, ez utóbbiról ugyanakkor felmérést is készíteni. Bedecs falu régi házaival dr. Kós Károly 45 és GHIURITAN, Cristina foglalkozott, s tőlük tudjuk, hogy 1975-ben még hat régi faház állott a faluban, közülük kettő szalmával volt fedve, s az ún. pitvar-szoba alaprajzot mutatta, 46 a másik négy ház, zsindely fedél alatt, az ún. hidegszobás elrendezésű volt. 47 Nem kétséges, hogy lakóháza zsindellyel történő fedését Kalotaszeg lakossága a gyalui havasok építési gyakorlatából vette át, s előbb Felszegen, majd Alszeg falvaiban honosodott meg. Helyszíni vizsgálataim során azt tapasztaltam, hogy a nádas menti falvakban a zsindelyfedél mára teljesen eltűnt. Alszegen (Bábonyban, Tamásfalván, Kispetriben stb.), valamint a Felszeg főleg románok által lakott falvaiban, még a közelmúltban is zsindellyel fedték a házakat, mi több, itt a gazdasági épületekre még napjainkban is ilyen fedél kerül. Az újabban emelt zsindelyfedeles házaknál a fedélszék, a múlt századi házakhoz képest, már jóval alacsonyabbra épült, s így a tetőszerkezet, és ezzel magának a lakóháznak az eredeti arányai is megváltoztak. A legszebb ilyen zsindellyel fedett, magas fedelű házat - igaz csak fényképen - a Magyar Néprajz I. kötetében láttam. 48 Oromfalas, kontyolt tetős házak A múlt század 70-es éveiben - a vasút bevezetését követően - a lakóház egy új fedési módja kezdett teret hódítani. Városi mintára, a házfedélnek utcára néző rövi43. SEBESTYÉN Kálmán1998. i.m. 44. SZABÓT Attila 1935. 24. 45. Kos Károly: Centru de dulgheri Bedeciu. Activitatea muzeelor. Cluj. 1956.; Kós Károly 1980. 46. Az egyik ilyen házat beszállították a kolozsvári Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. 47. GIURITAN, Cristina: Evolutia inieriorului din Bedeciu. (Cluj). Anuarul Muzeului Etnografig al Transilvaniei. 1977. 167-193. 48. Meredek sátorfedelű, zsindelyes boronaház Magyarvalkóról. Fénykép. XIX. tábla.
