Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Miklósi-Sikes Csaba: A kalotaszegi falvak népi építészetéről
„szabályos, soros-utcás" faluforma a jellemző, de a déli peremvidéken levő román falvak (Belényes, Balkfalva, Bánffydongó és Gyerőffydongó, Roska stb.) a „szétszórt" településformát mutatják. Kalotaszegen az „egyutcás" falvak (Jákótelke, Nyárszó, Sárvásár, Nagykapus, Ketesd, Daróc, Bökény, Bábony, Incsel stb.) mellett igen gyakori az olyan alaprajz is, ahol az utcák a templomnak, ritkábban kastélynak vagy udvarháznak helyet adó, vagy egyszerűen a falu központjának tekintett térből indulnak ki és a patak(ok) szabta völgyek, mélyedések nyomvonalát követik. Bánffyhunyadon, Zsobokon, Magyargyerőmonostoron, Damoson, Magyarlónán, Vistán, Kalotaszentkirályon, Szentlászlón, Sztánán, Mérán stb. templom áll a falu központi terén, Egeresen, Gyaluban, Farnason a kastély, illetve udvarház, míg Inaktelkén, Malomszegen, Türében, Gyerővásárhelyen stb. a település közepén levő téren a későbbiekben az iskola vagy a faluház lett elhelyezve. Vannak olyan települések, ahol az utóbbi száz évben a házak a falu közvetlen szomszédságába húzódó országút mellé „telepedtek ki", mint ahogy Körösfőn, Gyerőfalván, Magyarlétán stb. történt. Tisztázásra vár a bécsi udvar által, a 18. század második felében kiadott falurendezési tervek hatásainak elemzése, mely rendelet elsősorban a települések tömörítését, utcahálózatainak szabályozását írta elő, s ilyen értelemben - ott ahol végre is hajtották ezeket -, nagymértékben hozzájárult a régi hagyományos falukép megváltoztatásához. A nemzetiségi hovatartozás tekintetébe a népi építészeti kutatás alá vont 81 település közül 15 tiszta magyar, 37 tiszta román és 29 falunak vegyes a lakossága. 20 A telekről Kalotaszeg dombvidéki falvaiban, a telkek csoportos elrendezésűek, szalag-, illetve téglalap alakúak, ahol a különböző célokra külön-külön emelt épületek a telek különböző részein foglalnak helyet. A régebbi típusú, ún. kétudvaros telkeknél, a ház és a jármoscsűr egymással szembefordítva lettek felépítve. Az udvar elejét a bejárati kapu, a hátsó részt a szín, mellette a hátsó udvarra nyíló kapu zárta. A hátsó udvaron kaptak helyet a kisebb gazdasági épületek, innen nyílt a gyümölcsöst magába foglaló kert. MALONYAY Dezső 21 egy ilyen telek alaprajzát adja, történetesen a magyarvalkói Bálint Bandikó Andrásét. Az 1763-ból datált lakóház egyetlen tágasabb szobából, a szokottnál szélesebb tornácból és két kamrából 20. *Magyar lakosságú falvak: Bogártelke, Inaktelke, Jákótelke, Jegenye, Kalotaszentkirály-Zentelke, Ketesd, Körösfő, Magyarbikal, Magyarléta, Mákó, Méra, Nádasdaróc, Nyárszó, Sárvásár, Zsobok. *Román lakosságú falvak: Alsófüld, Bánffy Dongó, Bedecs, Bocs, Bökény, Deréte, Egerbegy, Erdőfalva, Felek, Felsőfüld, Gálfalva, Gyerőfalva, Gyerőffy Dongó, Hidegszamos, Incsel, Isztolna, Kalota, Kolozstótfalu, Kórod, Középfüld, Kelecel, Kisfenes, Magyarsárd, Magyarszentpál, Magyarnádas. Malomszeg, Marótlaka, Méregjó, Nádasgorbó, Románbikal, Románléta, Roska, Rőd, Sebesvár, Székelyjó, Tamásfalva. *Vegyes lakosságú falvak: Ajtón, Bábony, Bánffyhunyad, Damos, Egeres, Farnas, Gyalu, Györgyfalva, Kajántó, Kispetri, Kisbács, Kiskapus, Középlak, Magyar(román)fenes, Magyarlóna, Magyarvalkó, Magyargyerőmonostor. Magyargyerővásárhely, Magyarókereke, Magyarzsombor, Nagykapus, Nagypetri, Szamosfalva, Szászfenes, Sztána, Szucság, Türe, Váralmás, Vista. 21. MALONYAY Dezső 1907. 104.
