Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Páll István: Meddig tart Erdély? (Erdély és az Alföld népi építészetének határa)
4. kép. A falusi lakóházak füstelvezető berendezései a 19. század második felében - BARABÁS Jenő zések alakulásában északi irányból érkező hatások érvényesültek.... (1. kép 6 ) Az erdélyi lakóháznak csak a gyökerei közösek, de már valószínű, hogy a 13-15. században más-más irányokat vett a fejlődés. Kialakult a délkelet-erdélyi ereszes, és Kós Károly találó, a fejlődés tendenciáját is jól szemléltető kifejezésével pitvaros ház, mely - s egyelőre ez sem zárható ki - esetleg konyhás ház, vagy az is volt". 7 Az erdélyi lakóház fejlődésénél BALASSA a Maros és az Olt, illetve a Tisza vízgyűjtő területe közötti vízválasztót tekinti határnak, mivel adatai szerint az ezen kívül fekvő területek tüzelőberendezései eltérő jegyeket mutatnak. Véleménye szerint „az a lakóház-forma amely Északkelet-Magyarországot jellemezte, keleten egészen a Tisza vízgyűjtő területének határáig uralkodott, ugyanakkor maga a fejlődés tendenciájának hatása egészen Kalotaszegig érvényesült, és befolyással volt egy más úton kialakult lakóépítményre." 8 A magyar népi építészet ezt követő, 18-20. századi táji tagolódását összefoglaló legújabb monográfiában BALASSA a magyar nyelvterület keleti felén két nagy (közép-erdélyi és délkelet-erdélyi vagy székelyföldi), valamint egy Kárpátokon kívüli (moldvai) magyar építészeti övezetet említ. Az ezektől nyugatra fekvő területet, a Tiszántúlt önálló táji egységnek tekinti, amit az itt használt két (kemence és kandalló) ill. három (az előbbieken kívül még a konyhabéli padka) tüzelőberendezés különbözteti meg (többek között) az Alföld nyugati részének építésmódjától. Nem említi sem az erdélyi nyugati, sem a tiszántúli keleti kiterjedésének határát, csupán azt jegyzi meg, hogy „A földrajzilag erősen tagolt, etnikailag sokszínű Erdély magyar falvainak építészete a 20. századra több kistáji formára oszlott." 9 6. BALASSA M. Iván 1985. 146. 7. BALASSA M. Iván 1985. 106. 8. BALASSA M. Iván 1985. 118. 9. BALASSA M. Iván 1997. 281.
