Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Balázs György-Vajkai Zsófia: Horizontális vízimalmok Erdélyben és Portugáliában (Egy nemzetközi project tanulságai)

14. kép. Turbina (rodete) típusú malom elvi működése. (2 - a vizesakna, 16 - a víz ráeresztését szabályozó zsilip, 3 - a víz kifolyása az aknából. (VEIGA, 0. 1983. 38. ábra) a molinogeográfiai viszonyok változatlansága mellett

33 nagy számban használták még századunk fordulóján is: 1957-ben Délkelet-Bánátban 885 csutorásmalom működött!

34 1874-ben az Almás-medence 16 községében 339 csutorásmalmot írtak össze, ebből Rudáriában (Ógerlistye, ma Eftimie Murgu) 51-et. Egy 1769-1772-ből származó térképen a Rudäria és Caras patakok mentét „új malmok területeként" jelzik.

35 JÁRANU, Nicolae adatai szerint Toplicán (Toplej;) 1969-ben 20 csutorásmalom állt, legtöbbje működött. A 10. számút Temesvárra, a Muzeul Banatuluiba telepítették át. 1990-ben TABÁN, Mircea néprajzi-történeti tanulmányában Krassó-Szörény vármegyei levéltári anyagból közöl egy „Birtokrészleti jegyzőkönyvet" Sichevia (1874-ből) és Mehadica (1873-ból) területéről. A határőr kerületek megszüntetése idején felvett jegyzőkönyv részletesen kitér a paraszti ipar felszereléseire. A molnárság súlypontja a Camenica-patak mentére esett, ahol az itt létező 22 malomból 33. VICZIÁN Ede közli a Karas vízfolyásról a következő adatokat: Krassova felett közvetlenül egy 9 kmes szakaszt ajánl vízi erőmű létesítésére, mivel ott, a torkolattól számított 107-116 folyamkilométerek között a magasságkülönbség 149 méter (!), a 60-118 km. között folyószakasz összes vízi ereje 1288 lóerő. 1905. 194., 278. 34. BUDIS, M. Cîteva mori eu ciuturâ din zona „Portile de Fier", in: Revista Muzeelor. nr. 5. 1968. 452. Idézi, RÄUT, Octavian 1993. 31. 35. RÄUT, Octavian 1993. 31.