Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

K. Csilléry Klára: 17. századi köznépifestett ládák Erdélyből

metül beszéltek és főként német nyelvű európai területeket, így Csehországot és Sziléziát keresték fel,

63 az itáliai előképek hatására Dél-Németországban és környékén létrehozott, reneszánsz ízlésű, „talján modorú"

64 festett bútordíszítményektől az Erdélyből itt ismertetett, 17. századi ládák virágozása határozottan különbözik. A fennmaradt, nem kis számú, idevágó külföldi emléket nincs lehetőség itt rendre számba venni, elég legyen csupán adélnémet területen a 16-17. században igen szélesen elterjedt, az építészeti emlékek érezhető erős befolyása alatt alkotott, aprólékos rajzolatú, festett, főként virágmintás ládákra és szekrényekre hivatkoznom, amelyekről a közelmúltban nagy, átfogó monográfiát jelentetett meg Gerdi MAIERBACHER-LEGL.

65 Ezen díszítési modor egy változatát kívánom befejezésül, az összehasonlítás érdekében, a korabeli erdélyi köznépi ládákétól való nagyfokú eltérés szemléltetésére, egy csehországi, Eger (Cheb) vidéki 17. század végi példánnyal bemutatni (17. kép).

66 63. CAPESIUS, Roswith 1969. 17, 64. 'Auf die wälsche Art", "auf die wälsche Manier", lásd: GEBHARD, Torsten 1937. 18.; GEBHARD, Torsten 1982. 16. 65. MAIERBACHER-LEGL, Gerdi 1997. 66. További, nyugat-csehországi példáit lásd: JOHNOVÁ, Helena-STANKOVÁ, Jitka-BARAN, Ludvík 1989, 3. 24-25. kép.