Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Sabján Tibor: A fűtő
nünk, a csempes kandallók genezise legalább annyira homályban van előttünk, mint a fűtőé. A népi építészet kutatói több elmélettel is előálltak, de ezek között kevés meggyőző érv található. Nopcsa Ferenc és CS. Sebestyén Károly a kandallók bizánci eredetét hangsúlyozza, míg Barabás Jenő úgy véli, hogy a mediterráneum felől terjednek ezek a nyílt tűzhely fölé boruló berendezések. 87 Régóta tartja magát a szász eredet elmélete is. E szerint a csempes kandallót a szász polgárok hozták magukkal és terjesztették el Erdélyben. 88 (17. kép.) Határozottan el kell vetnünk azt az elképzelést is, hogy a csempes kandallók valamilyen vesszőből font vagy deszkából összeállított szikrafogóból fejlődtek ki és a fejlődés kései szakaszában kezdték őket kályhacsempével burkolni. 89 A történeti forrásokból egyértelműen az a kép rajzolódik ki, hogy csempes kandallók az erdélyi főúri lakáskultúra felől terjednek polgári, paraszti irányba 90 , tehát a parasztházba már „kész" tüzelőberendezésként kerülnek, ezért a vesszőből font vagy deszkából készített változatait nem a fejlődés láncszemének, hanem szegényes utánzatnak kell tekinteni. A szászoknak és a habánoknak nem volt honnan hozni ezeket a tüzelőberendezéseket, hiszen jelenlegi tudásunk szerint korábbi lakhelyeiken, de máshol sem Európában, ilyen tüzelőberendezés nem volt. A habánok által készített csempék, például az ónmázas bokályos csempe, nem csak a kandallókhoz kötődik, hanem a kályhákhoz is, ezért az eredet kérdésében ezt sem lehet kiindulópont. Az erdélyi kandallók eredetének problémáját tehát megnyugtatóan nem tudjuk lezárni, nyitva kell hagyni azt a kérdést is, hogy a klasszikus kandallókhoz van-e valamilyen közük, esetleg ezekből alakultak-e ki? Mindenesetre a forrásokban felbukkanó olasz kemence, olasz kémény kifejezések arra utalnak, hogy ezeket a kandallókat elsősorban a várak és kastélyok kőépítkezését irányító olasz építőmesterek honosították meg a tatárjárás utáni évszázadokban. 91 Visszatérve a fűtők vizsgálatához annyit biztosan kijelenthetünk, hogy ezek a kis kiegészítő fűtőberendezések még a főúri használat során kerültek a kandallók mellé, és a két tüzelőberendezés mint összetartozó egység került a parasztság látókörébe. 92 87. NOPCSA Ferenc 1924. 67.; CS. SEBESTYÉN Károly 1957. 466.; BARABÁS Jenő 1987. 347. 88. Kós Károly (id.) 1996. 100.; FÜLÖP Lajos 1990. 139.; VISKI Károly 1911. 118. 89. CS. SEBESTYÉN Károly 1941. 63-64.; BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1987. 99. 90. BENKŐ Elek 1984. 30. 91. SABJÁN Tibor 1998. 10-11, 92. A kérdés elemzéséhez: SABJÁN Tibor 1998. 7-46.
