Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Sabján Tibor: A fűtő
in nem ismertek. 48 Ezeknek a fűtőknek (újra hangsúlyozzuk, hogy most csak a kandallók mellé épített példányokról beszélünk!) alapvetően két típusát különíthetjük el, az egyszerűbb felépítésű, csak főzőlappal rendelkező változatát és a sütővel is ellátott gazdagabb változatát. 49 Mindkét típusnak van kezdetlegesebb és kidolgozottabb példánya is. A legegyszerűbb fűtő két sárfalból és a rájuk fektetett vaslapból, az úgynevezett p/a ff en ból (neve a német Platte szóból ered) áll. 50 Ennek az egyszerű főzőtűzhelynek vannak fejlettebb változatai is. (2. Kép.) A legjobban kidolgozott kis tűzhelyek gyári készítmények, melyek között vannak lábakkal és ajtóval ellátott példányok, tulajdonképpen hajótűzhelyek 51 , és vannak speciálisan erre a célra gyártott fűtők, ajtó és rostély nélkül, alul nyitott oldallal. Ezeket a gyári fűtőket gyakran körbefalazzák és úgy csatlakoztatják a kandallóhoz. A fejlettebb fűtők a takaréktűzhelyekhez hasonlóan sütővel is rendelkeznek, melyet Erdélyben egységesen /érnek (a német Leer szóból) neveznek. (3. Kép.) A 1er jellegzetes módon a főzőlap fölé építve áll, néha teljesen a platten fölé borul, ilyenkor a külső sarkát egy vasláb támasztja alá. Az sem ritka, hogy a lert a kandallóhoz hasonló kályhacsempékkel borítják. 52 (4. kép.) Ezeknek a leres fűtőknek különösen szép példányait ismerjük a kalotaszegi parasztházakból. 53 (5. kép.) A kandallók mellé épített fűtőket legtöbbször a kandalló sátra alól fűtik, (lásd: 2. kép. 1-4.) Ilyenkor a fűtőnek csak ritkán van ajtaja, legtöbbször a kandalló falába {sod) vágott szögletes nyílás a fűtő szája. 54 A másik gyakori megoldás, mikor a fűtőt elölről, a szoba felől fűtik. Gyakori, hogy a platten homloklapja alatt keskeny rést hagynak, és ezen keresztül teszik a tüzelőt a fűtőbe. 55 (6. kép.) A két fűtőnyílás együttes megléte általánosnak és hagyományosnak tekinthető, olyannyira, hogy a gyári előállítású öntöttvas fűtőket is hasonló szerkezettel készítették az Erdélyi öntödék. 56 Más takaréktűzhelyeken ilyen megoldással nem találkozunk, hiszen a gazdaságos üzemmód miatt a takaréktűzhelyeket éppen zárttá igyekeztek tenni gyártóik. Ujabb fejlődés eredményének látszanak azok a fűtők, melyeknél az ajtóval záródó tűztér a kandallótól független és ajtajával a szoba belseje felé néz. Ezek a fűtők legtöbbször rendes takaréktűzhelyek vagy gyári készítésű kis öntöttvas tűzhelyek, úgynevezett hajótűzhelyek, tehát nem kiegészítő jelleggel készültek, önállóan is megállnák helyüket. 57 (7. kép.) A sü48. SABJAN Tibor 1995. 125-126. 49. Kós Károly 1989. 109. is hasonló megállapításokat tesz a mezőségi fűtők kapcsán, de ő a különállóan is előforduló fűtőket is bevonja rendszerébe. 50. Kós Károly 1989. 109.; MN I. 198. 51. Például: Kós Károly 1989. 39. felső kép. 52. Kós Károly 1989. 109. 53. BÁTKY Zsigmond 1907. 64.; MALONYAY Dezső 1907. 1. III. t., 318. kép., 95. 90, 92. kép., 212. 318. kép.; Kós Károly 1994. 142. 11. kép. 54. SZILÁDY Zoltán 1909. 16.; VISKI Károly 1931. 22. 17. kép., 23. 23. kép.; BÁTKY Zsigmond 1907. 64.; MALONYAY Dezső 1909. II. 306. kép., 308. kép., XVIII. t., saját néprajzi gyűjtés (Tarcsafalva, Udvarhely m., Csíkszentmihály, Csík m.). Kós Károly 1989. 151. alsó kép. 55. Kós Károly 1989. 109. 56. Kaláni vasgyár 1911-es katalógusa 133. old., nadrági öntöde 1911-es katalógusa 72. old., hisnyóvízi öntöde katalógusa 28. old., szentkeresztbányai vasöntöde 1911 -es katalógusa 57. old., 67. old. 57. Például: Kós Károly 1989. 39, 40. felső kép.
