Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Sabján Tibor: A fűtő
valo...kementze, füttűjével együtt, mely egyszersmind az oldal Házat is melegíti. 37 (1803. Dombó, Kis-Küküllő m., parókia) Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a 16-18. században, sőt egészen a takaréktűzhely megjelenéséig, a fűtő a csempes kandallók kiegészítő tüzelőberendezése volt. A nyitott tűzterű kandallók mellé építették, vagy a kandalló tűzteréből választották le zárt szerkezetét. (1. kép.) A kandallók rossz hatásfokú hőleadását ellensúlyozta a kis kívülfűtős cserépkályhaként is értelmezhető fűtő (a kandalló oldalfalába vágott nyíláson keresztül fűtötték, mintha egy másik helyiségben állt volna a teste), amely zárt tűzterének köszönhetően jobban fűtött, mint a nyitott kandalló. Amint neve is elárulja fő feladata a fűtés volt, ahogy ezt egy 1682-ben készített leltár világosan tudtunkra is adja: Elől vasrúdon álló, belől szenelő paraszt kupás kályhás Kemenczéje, végében levő melegítő kis Kemenczéjével együtt... No 1. 38 (1682. Torda, Torda-Aranyos m., kúria) A fűtő használatáról, szerkezetéről és tüzeléséről jó leírást kapunk egy néprajzi visszaemlékezésből, amely az újabb fűtővel szemben az egykoron használatos régit mutatja be: A most már nem létező csempe-füttő veres, mázatlan cserépből készült. Egészen hozzá volt építve a sódhoz, a melyen két nyílás volt hagyva, alant és fent: az alsó, hogy a gócz aljából a fát be lehessen nyújtani, a felső pedig arra szolgált, hogy a füstöt kivezesse a kürtő felé. Ezt a domború csempe-füttőt most már egy alacsony kis platten, (vaskályha) helyettesíti, a melyet „kupuri"-na/í neveznek s a melybői a felső nyíláson át cső vezeti a füstöt a gócz alá. 39 így már érthető, hogy azok a leírások, melyek bemutatják a kandalló füstelvezetését, miért hallgatnak a fűtőéről. Ez utóbbinak ugyanis nincs kürtője, füstje egy nyíláson át visszaszáll a kandalló sátra alá. A fűtő a 19. században Erdélyben a takaréktűzhely korai elterjedésének lehetünk tanúi. 40 Az öntödék dokumentumai szerint Erdélyben és a kapcsolódó keleti területeken a 18. század végétől gyártanak takaréktűzhelyeket. 41 A múlt század közepén már a tűzhelyek szélesebb körű elterjedése figyelhető meg. 1841-ben Nagyszebenben takaréktűzhelyet említ egy leírás: A 3 ik Szoba...Melegittője a Spardherdből bé jövő a mit egy kályha sip viszen a kéménybe. 42 Egy 1848-as dési számadáskönyvbe az alábbi bejegyzést tették: Csináltam egy plattenes kementzét a serházhoz. 43 Következhet egy szárhegyi adat (Csík m.) 1865-ből: A téli konyhába egy plattenós és Flehrenes Kemencze. 44 A korai adatok közé kívánkozik az alábbi szövegrészlet is: (Mentünk) A Konyhára...ezen Konyhába vagyon égy Főző és Sütő masina Piattennel Lernivel el 37. Kós Károly 1989. 150. 38. U et C 2. 588. 39. SZILÁDY Zoltán 1909. 16. idézi DOBAY Olga visszaemlékezését. 40. SABJÁN Tibor 1995. 125. 41. SABJAN Tibor 1995. 111,; PUSZTAI László 1998. 72. 42. EMSzT VI. 64. 43. EMSzT VI. 343. 44. EMSzT VI. 343.
