Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Sabján Tibor: A fűtő

1 2 3. kép. Összetett fűtők Erdélyből (1. Bánffyhunyad, BATKY Zsigmond 1907. 64. 29. kép.; 2. Ketesd (Kolozs vm.), BÁTKY Zsigmond1907. 63. 28. kép.; 3. Kalotaszeg, MALONYAY Dezső1907. I. 212. 318. kép.; 4. Magyarókereke (Kolozs vm.), MALONYAY Dezső 1907. I. III. t.) szorittoval tsipkesen rakatott.

4 (1737. Széplak, Kis-Küküllő m.) 1722-ben a nagyenyedi kollégium leltárába jegyezték föl az alábbiakat: tégla tűzhellyre rakatott egy vas lábon, vas allyu tisztességes veress kályhából tsinált fűttős kementze.

5 Az esetek többségében azonban a már említett és illusztrált „fűtő" kifejezéssel találkozunk: Egy Zöld Kályhás Kementze Fűtőjével edgyütt minden hiba nelkul.

6 (1798. Vingárd, Alsó-Fehér m.) Vizsgálataink során nem mellőzhető kérdés az, hogy milyen típusú tüzelőberendezésekhez csatlakozott a fűtő. A források alapján megállapíthatjuk, hogy a 4. EMSzT IV 479. 5. VITA Zsigmond 1980. 88. 6. EMSzTVI. 63.