Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban

fölépülnek a kemencés nyári konyhák. Ezekben az évtizedekben a korábban szerény szobabelsők kiszínesednek, az első falra keménycserép tányérok kerülnek, a vetett ágyon 16 cifra párna sorakozik.

77 A Körösök vidékén a 20. század elején már cseréptetős, szilárd falú házak épülnek, a háromsejtű alaprajz többhelyiségessé válik, a gazdagok körében megjelenik az utcafrontos görbeház, a cserepes kandalló divatja elmúlik. A lakáskultúra modernizálása az 1940-es évektől vesz nagyobb lendületet, A szobabelső fakóbb színekbe öltözik, a díszágyat fehér párnákkal és fehér fodros ágyterítővel vetik. A Mezőség földfalú házaiba a 19-20. század fordulóján a kályhás kandalló mellé vagy helyére fűtő, majd takaréktűzhely kerül, a kemencét a sütőházba telepítik, a pitvar pedig közbelső házzá, azaz lakókonyhává válik. A vetett ágy az 50-60-as évekig bent marad az első szobában, azonban több változást tapasztalunk. Köztük sok a búvóágy: a színes végű fehér párnákat álmennyezetre - az ágyra szerkesztett fedélre - rakják, s alatta, a függöny mögött alszanak. Kalotaszegen, főként a nagyvárad-kolozsvári országút közelében fekvő felszegi falvakban, az 1930-as években L alakú megcsavart házak és emeletes lakóépületek készülnek.

78 Az alsó szinten kap helyet a pince, a kamra, majd a konyha is, A padlós szobában - a cserepes mellett - takaréktűzhelyet is használnak. A szobabelső színekben tobzódik, a tisztaszobában tömérdek dísztextíliát és kerámiát helyeznek el. A divatossá váló szekrényszerű, festett tornyos ágyakon helyet kap a paplan is,

79 Az alvóágy alatt rendszeresen használják a kerekes kiságyat.

80 A Kis-Küküllő mentén a tüzelőkemence (kandalló) az 1930-as évekig bent marad a házban. A szobabelsőt ekkortájt rendezik át, az asztalt a kanapéval falközépre helyezik, a széles pitar fokozatosan lakótérré alakul. A 20. század derekán azonban már tisztakonyha lesz belőle, mert a mindenütt megépülő nyári konyha állandó tartózkodóhellyé válik. Sőt a nyári konyha maga is bővül, s a lakóépület sokaknál tisztaházzá alakul. A 20, század elején a Székelyföldön több emeletes házat találunk, némelyikben külön tisztaházzal és vendégszobával.

81 A lakásokban gyakori a takaréktűzhely. A kiállításszerű parádésházban azonban még évtizedekig őrizgetik a használaton kívüli értékes csempes sódol. A berendezés általában sarkos, a festett bútor és a pohárszék nagyon népszerű. Vetett ágyból kettő áll egyvégtében, rajtuk 3-3 szőttes derékalj és 15-18 díszvánkos.

82 A 19. század végétől viszont a sokhelyiséges gazdag otthonokban párhuzamos berendezés is előfordul. Az 1950-es évek tisztaházában azonban már polgári hálószobabútor a divat, Sőt az ágyak egymás mellé állítása a hátulsó házban is előfordul.

83 Kandalló már nincsen. 77. Lásd Néprajzi Múzeum F. 90373. Szamosardó, Szilágy m., GÖNYEY Sándor fotója 78. MIKLÓSI SIKES Csaba 1993. 62-65. 79. Néprajzi Múzeum F 196402. Nyárszó, Kolozs m. KRESZ Mária felvétele.; MALONYAY Dezső 1909.115. skk. 80. Néprajzi Múzeum F 196080. Nyárszó, Kolozs m. KRESZ Mária fotója 81. MALONYAY Dezső 1909. 112. skk. 82. Lásd Néprajzi Múzeum F 69314 Mátisfalva, Udvarhely m. KOVÁCS István fotója 1934-ből 83. Kós Károly 1989. 209.