Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Bálint János-Buzás Miklós-Cseri Miklós-Sabján Tibor: Egy tarcsafalvi lakóház bontásának tapasztalatai

• 7.01 7. kép. Tetőszerkezet a helyreállítási terven A szobai ajtók borításait és a hozzájuk illő ajtólapokat asztalos készítette gyalult fenyődeszkából. A bontás során feltártuk, hogy korábban ezek az ajtók is ácstokosak voltak, és a konyhaajtóhoz hasonlóan latin nyelvű feliratuk és gazdagon faragott díszítésük volt. Sajnos átalakításukkor nagyobb ajtókat készítettek, így ezeket az építés-korabeli tokokat megvésték, díszítményeiket részben vagy teljesen lefaragták. A bontáskor talált furatokból arra is következtetni lehet, hogy a tokokon eredetileg faszögekkel rögzített zárak - valószínűleg makkos fazárak - lehettek. A tölgyfából bárdolt ajtófélfákra (helyi neve ajtómejjék) elől 45 fokos, míg hátul 90 fokos szögben illesztették rá a szemöldökfákaV

0 A lakóház ablakai is gyalult fenyődeszka borítású tokokkal és a hozzájuk tartozó asztalos készítette üvegezett ablakszárnyakkal készültek. A bontás során itt is kiderült, hogy eredetileg bárdolt ácstokok voltak, külső oldalukon díszítő faragásokkal, de modernizálásukkor megnagyobbították őket és csak néhány helyen hagyták meg az eredeti elemeiket. Az első ház ablakkereteinek faragott, festett díszítéseit az újabb és 10. A helyi neveket DEMETER István gyűjtötte Pálffy Lajos 86 éves ácstól.