Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Gilyén Nándor: Szék népi építészete

Ablak, ajtó A régi ajtók ácsszerkezetűek voltak (19. kép) és keményfából készültek. Az ablakok is egyszerűek, sokszor csak egyrétegűek, sőt egy helyen (a Felszeg 327. sz. Sípos-féle házban) nem nyíló ablakot is sikerült találni. A 19. sz. végétől a szokásos asztalosszerkezetek terjedtek el. Padló A padló, a ház földje az ötvenes évekig tapasztott volt, csak a legmódosabbaknak volt padlós háza. A ház földjét marhaganéval kevert agyaggal tapasztották, majd sárga poronddal hintették be, és különösen ünnepek előtt borozdásan felseperték. A ház földjére esetleg rongyszőnyeget, újabban műanyag padlólemezt terítenek. Füstelvezető szerkezetek Szék népi építészeti vizsgálatának talán legjelentősebb eredménye, hogy itt a füstelvezetés fejlődésének minden újabb szakasza - a pitvar füstelvezetésének teljes hiányától a modern sípkéményig - még a helyszínen tanulmányozható. A különböző korú, fejlettségű és műszaki megoldású épületek összehasonlításával magunk előtt láthatjuk azt a küzdelmet, amelyet a népi építészet a folyamatos - természetesen külső hatásoktól sem független - újításokkal vívott ennek a lakáskultúra szempontjából alapvető fontosságú feladatnak a megoldása érdekében.

30 A lakótér, a ház füstelenítését az erdélyi népi építészet a változatos elnevezésű kandallóval már korábban megoldotta, és ez a 18. századtól bizonyíthatóan általánossá is vált.

31 A füstmentes szoba Széken is régóta természetes, sőt a házban a korábbi kandalló és az alatta elhelyezkedő nyílt tűzhely helyett jelenleg már kizárólag zárt tüzelőt, takaréktűzhelyet találunk. A füst korábban is mindig (a régi kandallókból is) ferde kürtőn át a pitarba távozott.

32 A fejlődés menetét ezért napjainkban már csak a pitvar füstelenítése szempontjából követhetjük nyomon. A pitvar füstelenítésének legkezdetlegesebb megoldását - teljes hiányát - az 1998-ban lebontott „harangozó háza" képviselte (Forrószeg, Csorgó), ahol a szobai tüzelőből ide vezetett füst szabadon oszlott el a tapasztatlan sövényfalú, menynyezet nélküli, az udvar felőli oldalán teljesen nyitott pitvarban. Míg az előbbi példa a ma fellelhető legarchaikusabb füstelvezetési megoldásnak ismeretlen okból megvalósult kései, egyedi esetének fogható fel, a pitvar hát30. Természetesen az épület kora és a füstelvezetés rendszere sok esetben Széken sem egyezik, a füstelvezetést a régi házakban is gyakran korszerűsítették, viszont arra ís találunk példát, hogy újabb épületen valamilyen okból régebbi típusú megoldást alkalmaztak. A külső hatásokra vonatkozóan Id. SABJÁN Tibor 1998. 31. KOSA László 1970. 9192. 32. BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1987. 172,; BARABÁS Jenő szerint éppen ez az egyik legfőbb különbség a szamosi és a székely házterület között!