Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Gilyén Nándor: Szék népi építészete

9. kép. Fakéményes ház, Csipkeszeg, Nagy utca A szegek végén egykor falukapuk, porgoládok voltak.

11 Erre emlékeztet ma is a Felszeg északi végén a Kapus nevű dűlőnév. Bár adatunk nincs rá, de feltételezhetjük, hogy mindhárom szegben legrégibb a Nagy utcának nevezett, szélesebb, és az egész szegen végighúzódó utca, és a lakosság szaporodása nyomán keletkeztek a dombra (a Felszegen a dombhát magasabb részeire) vezető kisebb utcák. Ilyen a Felszegen pl. a Cigánydomb, Horváth sikátor, Kis utca, Padút, Székely utca; a Csipkeszegen a Drót köz, Kis utca, Patak sor, Völgy sor; a Forrószegen a Bánya köz, Csorgó, Kis utca, Sikátor stb.

12 A település régi (az 1780-as évek óta rendelkezésre álló) katonai térképeit a mai helyzettel összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy alapvető változás azóta nem történt, bár a kisebb utcák száma némileg növekedett.

13 Az utcahálózat szabálytalan, amit részben a terepviszonyok indokolnak, másrészt lehetséges, hogy Szék eredetileg halmazszerű település volt, és mivel a településnek városi rangja volt, a nagyobb, különösen a földesúri szabályozások is elmaradtak. A terek is esetlegesen alakultak ki, általában útelágazásoknál, például a 11. KÓS Károly 1980. 457. 12. A házak számozása sajnos nem követi ezeket az utcákat, hanem minden szeg központ felől nézett jobb oldali első házától kezdve folyamatos (nincs páros és páratlan oldal sem), így a házszám alig segíti a tájékozódást. 13. Erdély katonai térképfelvételei: 1. felmérés 73. lap, 2. felmérés West I/8 és I/9. lap, 3. felmérés 5272/1. lap