Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

H. CSUKÁS Györgyi: A kőépítkezés múltja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban

nek, szorgalmának - jól kutatott.

4 Noha számos kiadvány, album inkább csak a változatos, esztétikus tornácoknak szentel figyelmet, a magyar népi építészet történetét tárgyaló nagy összefoglalásokból sem hiányzik ez a régió, s a szomszédos tájak építkezéséről szóló munkák is kitérnek az egyezések, ill. eltérések feltérképezésénél vidékünkre.

5 így köztudott, hogy területünk a Dunántúl hegyes és dombsági részeit magába foglaló nyugati magyar házvidék része, melynek múltja elsősorban az őrségi, göcseji területekről fennmaradt, még tanulmányozható egykori füstösházak, valamint a füstösházakról szóló leírások révén jól követhető. Mégsem érdektelen egy ilyen konferencia, több tekintetből sem. Az előző konferenciák eredményeire építve, kérdésfelvetéseire a választ keresve, s a közelmúltban megjelent nagyszámú becses forrásanyagra támaszkodva sokkal jobban értelmezhetővé válnak azok a folyamatok, amelyek a régió településmódját, építkezését befolyásolták. Gondolok itt a Veszprém Megyei Levéltár és a Balatonfüred - Csopak Tája Szövetkezet által megjelentetett falumonográfiákra,

6 amelyek a levéltári forrásanyag feltárása és elemzése révén a gazdálkodásmód, a vagyoni-társadalmi helyzet összefüggéseinek, változásainak konkrét példáit adják, s megvilágítják a települések mai arculatának kialakulását. Gyakorta lehetőséget nyújtanak arra is, hogy akár egyes porták, épületek építtetőit, használóit azonosítsuk. De nem feledkezhetünk meg a történeti Zala megye Balaton-felvidéki részeiről megjelent 18. századi lélekösszeírásokról sem, amelyek a háztartások összetételére adnak megbízható adatokat.

7 A nagy számban közreadott hagyatéki leltárak, inventáriumok segítségével lehetővé válik a társadalmi-vagyoni helyzet, a gazdálkodásmód, valamint a hozzájuk kapcsolódó építmények, berendezés és gazdasági felszerelés viszonyának megközelítése.

8 A topográfiai munkálatok során a települések mai képének a kataszteri térképen láthatóval való összevetése, a kataszteri iratok tanulmányozása, a korábbi építészeti felméréseknek, dokumentációknak a jelenlegi állapottal való összevetése adnak új szempontokat a népi építészeti vizsgálatokhoz, elősegítve a felmérések által rögzített pillanatkép értelmezését, a hozzá vezető folyamatok tisztázását, az egy-egy településre jellemző sajátos települési struktúra létrejöttének megértését, a jelenkori tendenciák feltérképezését.

9 Az idő rövidsége miatt lehetetlen a régió népi építkezéséről minden részletre kiterjedő összefoglalást nyújtani, s már csak azért sem érdemes, mert VAJKAI 4. JANKÓ János 1902.; VISKI Károly 1926., 1931.; ÉBNER Sándor 1933.; VAJKAI Aurél 1939., 1940., 1949.; 1956.; 1957.; 1958.; 1959a.; 1959b.; 1966.; 1973.; VARGHA László 1943.; MENDELE Ferenc 1956-60., 1974.; 1985.; LUKÁCS László 1982.; 1984.; 1987.; 1989.; 1990a.; 1990b.; 1995. 5. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 70., 169-170.; BALASSA Iván-ORTUTAY Gyula 1979. 168-170.; BALASSA tvl. Iván 1985. 86-93., 132-147.; 1997. 269-270.; ZENTAI Tünde 1991. 6. HIDEGKÚTI Mihály-HUDI József 1987.; LICHTNECKERT András 1990.; LICHTNECKERT András (szerk.) 1996.; VERESS D. Csaba 1992a.; 1992b.; 1993.; 1994a.; 1994b.; 1994c; 1994d.; VERESS D. Csaba HUDI József-ÁCS Anna-PALÁGYI Sylvia 1994. 7. ÖRDÖG Ferenc 1991-1993. 8. HOFER Tamás 1957.; BENDA Gyula 1988-1995. 9. A Veszprém megyei műemléki topográfiai munkálatok során a településkép, a népi építkezés jellemzése és az egyes műemlékek leírása kapcsán a falubeli és szőlőhegyi épületek recens vizsgálatával párhuzamosan a korábbi dokumentációkat, archív térképeket is áttekintjük.