Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

LICHTNECKERT András: Szőlőhegyek - hegyközségek a 16-l9.században

hogy a szőlőhegyi önkormányzat a földesurak egymás közötti együttműködésének is a terméke. A közbirtokosságokba tömörülő és a szőlőhegyeken a nagyföldesúrral egyenjogúságra törekvő nemesség pl. Alsóörsön 1764-ben olyan egyezséget kötött a veszprémi káptalannal, amely szerint a szőlőhegynek két hegybírája lett. Az egyik a káptalan embere volt, a másik a nemességé. Az egyik a káptalan, a másik a nemesség fundusán bíráskodott. A földesurak közötti együttműködés hiánya és annak következményei tapasztalhatók Balatonfüreden, ahol emiatt a szőlőhegyek állapotát az 1830-as években rendetlenség, anarchia jellemezte. 3. A hegytörvényes-hegybíróságos rendszer kevés kivétellel pusztákon lévő szőlőhegyeken jött létre. Ilyen pusztának tekintendő Meszesgyörök kivételével az egész keszthelyi borvidék, a badacsonyi borvidéken Badacsony, Lábdi, Kisörs, Ábrahám, Bács és Zánka. Utóbbit ugyan megtelepítették magyarokkal és németekkel, de szőlőhegyi önkormányzata előbb is működött. Nem puszta szőlőhegyen működött a kisapáti, gyulakeszi, csobánci szőlőhegyi önkormányzat. Az elpusztult falvak határában a szőlőhegyi önkormányzat létrejöttének kedvezett az a körülmény, hogy itt a falu nem végezhette el a szőlőhegyi önkormányzat feladatait, mivel a puszták közigazgatásilag nem tartoztak egyik szomszédos falu önkormányzatához sem. 1752 után a vármegyei hegytörvényeket bevezették a Zala megyei és a Veszprém megyei szőlőhegyeken. Ettől kezdve a hegyközségi jegyzőkönyvekből pontosan ismerjük a szőlőhegyi önkormányzatok működését. Megállapítható, hogy a hegytörvények bevezetése után a földesúri igazgatás a szőlőhegyi önkormányzatot irányította, ellenőrzése alá vonta, tulajdonképpen az uradalmi igazgatás szerves részévé tette ezen a vidéken. Hogy ezt bemutassuk, kiadtuk az alsóörsi szőlőhegy elöljáróságának jegyzőkönyveiből azokat az ügyeket, amelyeknek a tárgya a tisztújítás, valamely általános rendelkezés, határozat vagy statútum, A földesúr tisztje nem csak jelen volt, hanem elnökölt is a hegygyűléseken. A hegységnek volt statútumalkotási joga, de a földesúr utasításokkal szabályozta a szőlőhegy igazgatását. A hegység tisztségviselői ugyan nem fizetett alkalmazottai az uraságnak, de a dézsmájukat vagy annak egy részét elengedte a földesúr. A szőlősgazdák választották ugyan a hegybírót, de Alsóörsön pl. egyszerre kettőt választottak, az egyik a nemeseket képviselte, a másik a káptalannak a bírája vagy uraság bírája volt, aki nem azonos személy a falubíróval. A dézsmaváltság után a szőlőbirtokosok a földesúri hatalomtól megszabadulva, 1855-től új hegytörvényeket alkottak. Zala vármegye 1872-ben hegyrendőrségi szabályokat adott ki, így a filoxéravészig újra egységes szervezetű szőlőhegyi önkormányzat működött a Balaton-part zalai részén. A szabályrendeletben kimondták, hogy a hegyrendőrséget a községi hatóság gyakorolja, ennek megfelelően a bizottmány jegyzője a körjegyző, elnöke a községi bíró lett, így a szőlőhegyi önkormányzatnak a községi önkormányzattól való elkülönölése megszűnt.

17 17. VeML A lovasi hegyközség iratai. Az Öreg-hegy artikulusai, 1862. - VeML Hegyrendőrségi szabályok Zalamegye összes szőllőhegységei számára, 1874. (besorolatlan irat).