Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

LICHTNECKERT András: Szőlőhegyek - hegyközségek a 16-l9.században

dést, hogy 1752 előtt is egységes volt-e a Balaton-felvidéki szőlőhegyi önkormányzatok szervezete. Ennek bemutatásához célszerű számba venni a hegytörvényeken kívül a földesúri rendtartásokat és a szőlőhegyi önkormányzatokról fennmaradt egyéb forrásokat is. A keszthelyi borvidéken működött szőlőhegyi önkormányzatokról sok adattal szolgál a szakirodalom. A legkorábbi kiadvány 1613-ban keletkezett, a diási és a vonyarci hegység elöljáróitól származik. Az 1653. évi diási és vonyarci hegytörvények 47 artikulusból állnak, éppenúgy, mint a tomaji, bottyánháti szőlőhegyek 1682. évi artikulusai. Lényegtelen eltérésekkel a szövegük is megegyezik. A cserszegi hegyközség pecsétnyomójára 1691-es évszámot véstek. A hegyközségek működésére sok értékes forrást tartalmaznak az uradalmi levéltárak. A Festeticslevéltárnak a községi iratai között Vonyarc, Cserszeg, Tomaj, Meszesgyörök, Diás, Gyenes és Keszthely szőlőhegyi önkormányzatának működésére vonatkozó források találhatók az 1752 előtti időkből. Vajkai Aurél szerint a cserszegi hegyközség jegyzőkönyvét 1733-tól kezdve vezették.

12 A badacsonyi borvidéken 1604-ben keletkezett a legkorábbi forrás, amely levéltárban van és a szőlőhegyi önkormányzat történetéhez kapcsolódik. Ezen kívül a Helytörténeti Lexikon nem sok adatot tartalmaz a borvidék területére. Kutatásaim során az alábbi helységekben találtam forrást a szőlőhegyi önkormányzat működésére 1752 előtt. Az ecséri szőlőhegy artikulusai 1733-ban keletkeztek, és a devecseri uradalom levéltárában maradtak fenn. Ez a hegytörvény a badacsonyi borvidéken a legkorábbi ismert hegytörvény. Szőlőhegyi önkormányzat működött 1715-ben a badacsonylábdi és a kisörsi szőlőhegyen, hegybíráikat az országos összeírás során mint montanistákat összeírták. 1722-ben a csobánci uradalom tiszttartója a badacsonyi, bácsi, csobánci, gyulakeszi és zánkai szőlőhegyek elöljáróival együtt írta össze a szőlőket. Ugyanebben az esztendőben egy szőlőlevelet a sároskisapáti belső helység részéről a hegybíró, a hegymester és a falubíró, a külső helység részéről két személy írta alá. 1740-ben a belső-ábrahámi helységben bírák és esküdtek folyamodtak a káptalanhoz amiatt, hogy a herceg tiszttartója elvette a harangjukat. Fentiek alapján megállapítható, hogy a badacsonyi borvidéken 1752 előtt van példa hegytörvény kiadására és hegybíróságok működésére.

13 A balatonfüred-csopaki borvidéken és a Veszprém megyei részen - az 1750. évi pécselyi artikulusokat leszámítva - 1752 előtt a forrásokban nincs nyoma sem a hegytörvényeknek, sem a szőlőhegyi önkormányzat teljes szervezetének. A szőlőhegyeken hegybírákkal nem találkozunk, csak hegymesterekkel, akik többen vannak egy-egy szőlőhegyen, a feladatuk a hegykerület felügyelete, gyümölcs szedése az uraság részére, adózásnál hites emberekként való közreműködés, a 12. PETTKÓ Béla 1894. 30-34.; RASSY Tibor 1984. 243-245.; KOVACSICS József 1991.; VAJKAI Aurél 1964. 116. 13. KOVACSICS József-ILA Bálint 1988 110. - 1733: VeML A gr. Esterházy család devecseri uradalmának töredékes iratai. Capsa 19. Nr. 6. - 1722: MOL P-108 Esterházy család hercegi ágának levéltára. Repositorium 36. Faso G. Nr. 248 et A. - MOL uo. P-150 Acta dominiorum. Faso 6. Nr. 4. D mell. - Veszprémi káptalan magánlevéltára. Ábrahám 3. 1740. - uo. Ábrahám 5. 1752.