Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)
MÁRKUSNÉ Vörös Hajnalka: Kálváriák a Bakonyban és a Balaton-felvidéken
git, s folyamatosan hozzáépítik a formájában teljesen elütő új oszlopokat (19. kép). Vöröstón áthelyezik és a faluhoz közelebb eső emelkedőn építik fel két sorban az új 14 stációs kálváriát kápolnával együtt 77 (20. kép). Asó/yi kálvária 7 stációját az 1930-as években bontják le, s építenek helyette 14 fülkét. Több helyen kicserélik a fakereszteket időt álló kőkeresztekre. Nagytevelen a hívők alakítják át a templomkerítés fülkéinek falára festett stációképeket úgy, hogy azt lemeszelik, festett bádogképeket erősítenek fel helyettük, s a kerítés hátsó traktusához 3 fakeresztet állítanak Krisztus sírjával. 78 Összefoglalva a 19. század Bakony és Balaton-felvidék kálváriaépítésének jellemzőit azt láthatjuk, hogy ekkor épül a ma is ismert építmények többsége. Nagy számban emelnek német telepesfaluban kálváriát, többségében a hívek adományaiból finanszírozva az építkezést. Formájukat tekintve a század első felében 3 keresztet állítanak, rajtuk bádogcorpusszal, ill. alakokkal. Gyakran veszik körül kőkerítéssel. Ahol stációkat is építenek, ott az 1860-as évekig az 5, 6, 7 stációs forma az uralkodó. Az 1870-es évektől válik azután általánossá a 14 stációs, kápolnával lezárt kálváriák építésének a gyakorlata. A 20. században már csak kis számban és területileg elszórtan épülnek kálváriák. A hívők kezdeményezésére emelik a lókúti (1913) 79 és a bändi (1933) 80 stációkat. Az 1920-as években épülhetett Alsóörs és Balatonalmádi határán az ún. „Óvári-kálvária", az építés kezdeményezője a (budapesti) angolkisasszonyok rendje (üdülőjük területén állt a kálvária). 81 A tihanyi „trianoni kálváriát" 1928 és 1931 között építteti a IV. Károly Emlékbizottság (Budapest és a vármegyék adományaiból) a király szomorú tihanyi tartózkodásának az emlékére 82 (21. kép). Jásdon 1970-ben Kögl Lénárd plébános kezdeményezésére épül meg az új Szentkút szomszédságában a kálvária. 83 Valamennyi 20. században épült kálvária a 14 stációs formát követi a hármas kereszttel lezárva, kápolnát ekkor már nem építenek (4. térkép). 77. VPLPOD 1882/34. 78. BÉKEFI Rémig 1896. 388. 79. VERESS D. Csaba 1996. 103.; VMFN IV. 19/22. 80. PFEIFFER János 1987. 1055.; VMFN IV. 30/76; A vöröskőből készült stációkat ledöntötték, talapzatuk, s a faragott kövek maradványai még megtalálhatók. 81. SCHILDMAYER Ferenc 1977. 2. 82. VEMLTAL A tihanyi kálvária alapítólevelei 1928-31.; VMFN IV. 70/48., 99. A kálvária stációit a II. világháború után felrobbantották. A stációk domborművei Veszprémbe, a Szent László templomba kerültek, míg a hármas keresztet Sümegre szállították és ott a temetőben állították fel. A hármas feszület szobrai máig is Sümegen vannak, a stációk domborművei pedig az elmúlt években visszakerültek Tihanyba. 83. PFEIFFER János 1987. 640.
