Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)
MÁRKUSNÉ Vörös Hajnalka: Kálváriák a Bakonyban és a Balaton-felvidéken
Kopácsy József püspök válasza, hogy csak akkor engedélyezi az építkezést, ha arról tervrajzot küldenek, s ha az „az illendősséggel megegyezőnek, s mindenképp díszesnek íog találtatni." Sajnos nem tudjuk, milyen kálváriát tervezhettek a márkóiak, s a püspök sem részletezte „az illendősséggel megegyező" kálvária kritériumait. Az engedély kiadása majd 10 évet váratott magára. Mindenesetre az úttal párhuzamosan futó, mérnöki pontossággal megtervezett 14 stáció, benne a pléhre festett képekkel és a kerek kupolás kápolnával 1839-re felépül 59 (15. kép). Talán nem tévedünk, ha ebben az esetben az egyházi fennhatóság azon törekvését látjuk, hogy az ellenőrzése alá vonja és a kanonizált formák követésére bírja a kálváriát építő közösségeket. De módosult az egyházi vezetés viszonya az egyházi liturgián kívül eső vallási szokásokhoz is. Addig, amíg a 18. század közepéig Padányi Bíró Márton oly szívesen virágoztatta fel a körmeneteket és búcsújárásokat, s maga írja elő a nagypénteki körmenetet a kálvárián, 60 utódai a 19. század elején arra törekednek, hogy a templom falai közé szorítsák és így ellenőrzésük alá vonhassák a népi ájtatosságok ezen formáit. (Példaként említhetjük: Kurbély György püspök betiltja a kálváriára menő körmeneteket, s a kereszt előtti ájtatosságokat is áttetette a templomba. 61 ) Az ún. „erkölcsi romlás" elleni fellépés másik módja, hogy „mivel a házi kápolnák a plébániai istentisztelettől" vonják el a híveket, a püspök ne adjon könnyen engedélyt házi kápolnák és ájtatossági helyek felállítására. 62 Az egyházi vezetés határozott álláspontja ellenére még a 19. század közepén is épülnek a régi formákat követő kálváriák. Acsteszéren 1851-ben emelnek 7 stációs kálváriát. 63 (Az építés szervezője Rusz János plébános, aki Romándról, német szülőktől származott, jól ismerhette az Öreg-Bakony kálváriáit. 64 ) Városlődön a kálváriakápolna 6 stációval együtt 1859-ben épült fel. A stációkban bádogra festett képek láthatók (Kukorelly Lajos festményei). A további 8 stációfülke egyes családok adományaiból később épült. A kálvária érdekessége, hogy a domb alján is áll külön egy fülke, benne az utolsó vacsorát ábrázoló képpel 65 (16. kép). A század közepén bővítik ki Sólyban a már álló, fallal körülvett hármas keresztet 7 stációval 66 (2. térkép és 17.kép). Az 1870-es évektől válik általánossá a Bakonyban és a Balaton-felvidéken a 14 stációs kálvária és kápolna építése. Ekkor emelnek ilyen kálváriát: Bakonyszűcsön (1874), 67 Olaszfaluban (1874), 68 Bakonybélben (1884), 69 Kislődön 59. VPLVC 1846. A8 30. tom 72.; MOL KT1857. Márkó 2850. hrsz. a 12. és 15. térk. szelv.-ben; VMFN IV. 31/61, 12. 60. PEHM József 1934. 138. 61. HERMANN Egyed 1947. 134. 62. HERMANN Egyed 1947. 149-150. 63. GULDEN Endre 1863.697. 64. PFEIFFER János 1987. 886. 65. KOPPÁNY István 1991. 139-140. 66. MOL KT. 1857. Sóly 612. hrsz. a 4. térk. szelv.ben; VMFN IV.32/91. 67. PFEIFFER János 1987. 886.; VMFN II. 36/2. Az építkezés megkezdéséről feljegyzés is található a bakonyszűcsi anyakönyv fedőlapján - RAJCZI Pál szíves közlése. 68. VEMLZAL Archívum Vetus C 4005.; VMFN IV. 16/30. 69. SÖRÖS Pongrác 1904. 287-288.; VMFN IV 14/357.
