Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)
KÖRMENDY József: Római katolikus plébániaépületek a Balaton-felvidéken a canonica visitatiók alapján
11. Keszthely A kegyúr Tolnai gr. Festetics Pál. A két részből álló plébánialak szilárd anyagból készült. Volt benne 5 szoba, 3 kamra, 1 konyha; mind jó ál1 lapotú. Az építés kötelezettsége az uradalmat terhelte. A hívek gyalog és szekeres munkával járultak hozzá. A nagy javítás az uradalmat, az épület tatarozása pedig a híveket terhelte. 13 12. Lesencetomaj A plébánialak szilárd anyagból készült és volt benne 3 szoba, 1 kamra, 1 konyha és 1 istálló. Az egyházi látogatás idején a tetőzetet ösz1 szeomlás fenyegette. Az építés a földesurasághoz, a karbantartás a hívekhez tartozott. A földesurak a Nedeczky család tagjai voltak, akik a patronatusi joggal is bírtak. A prezentálás jogát a családtagok közmegegyezéssel gyakorolták. 14 13. Monostorapáti 1 A kegyúr a veszprémi püspök. A plébánialak szilárd anyagból készült. Volt benne 3 szoba, 2 kamra, 1 konyha és pince. Az épület jó állapot1 ban volt. Az építkezés költségeit a kegyúr viselte, amelyhez a hívek kézi munkával és kocsifuvarral járultak hozzá. Az épületek karbantartása már a híveket terhelte. 15 14. Nagyvázsony I i 1747. évben végzett kánoni látogatás alkalmával a püspöki biztosok fából és sövényből készült romos plébánialakot találtak, melyben volt — I—I 2 szobácska és 1 istálló. Állandó lakásnak egyáltalán nem volt megfelelő az összeomlás veszélye miatt. Zichy Károly kegyúr igyekezett a bajt megelőzni, azért az 1779. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Nagyvázsonyban szilárd anyagból épült és jó állapotban lévő plébánialak volt található. Volt benne 4 szoba, 1 kamra, 1 konyha. Az építkezés költségeit az uradalom viselte, amelyhez a hívek gyalog munkával és kocsifuvarokkal járultak hozzá. 16 15. Nemesvámos (Vámos) Vámoson 1747-ben még nem volt katolikus élet, csak a református vallás virágzott. 1773-ban újjá alakult a régi plébánia. Az 1779. évi egyházlátogatási 1 jegyzőkönyv szerint a plébánialak olyan rossz állapotban volt, hogy életveszélyessé vált. A plébánialak építése a katolikus közbirtokosságot terhelte. A javítás és fenntartás pedig a hívek kötelessége volt. 17 13. Uo. A8/14. 189. 14. Uo. A8/14. 388. 15. Uo. A8/14. 299. 16. Uo. A8/6. 450.; Vö. A8/12. 300. 17. Uo. A8/12. 320.
