Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

LUKÁCS László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

be a falumúzeumot. A TOTH szerzőpáros is azt hangsúlyozza, hogy a felső-őrségi magyar kisnemesek falvaiban a 18. század végén megjelent árkádos tornácú házak előképeinek az uradalmi és az egyházi épületeket kell tekintenünk.

148 A Felső-Őrségben a legkorábbi árkádsoros tornácú ház az 1784-ben épült felsőőri református parókia volt. A felsőőri, alsóőri és őriszigeti magyar kisnemesek árkádsoros tornácú házai a 19. század eleje és az első világháború közötti időszakban épültek.

149 Mindkét Őrségben, de Vas megyében máshol is, gyakoriak a falmélyedéssel összefoglalt árkádsorok.

150 Az őrségiek tornáchoz való ragaszkodását jelzi, hogy Őrihódoson még 1958-ban is épült törpeoszlopos, árkádsoros lakóház, s századunk első felében Szalafőn, Velemérben, Kerkáskápolnán, Szattán már pilléres, íves tornácú istállós-kamrás pajtákat is építettek.

151 A Szentgotthárd környéki szlovén falvak házai többnyire oszlopos vagy boltíves tornácúak.

152 Rábatótfaluban, Alsószölnökön, Orfaluban és a szomszédos Farkasfa és Kondorfa községekben a 19. század végén és századunk elején számos árkádsoros tornácú ház épült.

153 Az Őrségben az 1850-es, 1860-as évektől kezdve az új téglaházak elé két-, három-, vagy négyoszlopos, timpanonos, cseréptetejű kiugró tornácot építettek. Sok esetben a kiugró tornác alá helyezték el a ház alatti pince lejáratát is.'

54 A kiugró tornácokat az Őrségből Őriszentpéter, Szalafő, Kisrákos, Kerca, Velemér, Szaknyér, Csörötnek, Kondorfa, Őrihodos, Ispánk, Bajánsenye és Kerkáskápolna községekből ismerjük.

155 Göcsejben GÖNCZI Ferenc megfigyelése szerint a régi nemesi házak szárfás folyosóval, faoszlopos homloktornáccal épültek.

156 Az újabb házaknál aszáríák helyére vályog- vagy téglaoszlopok kerültek.

157 Törpeoszlopos, árkádsoros tornácú házakat Kustánszegről, Ozmánbükkről és Budafáról ismerünk. Budafán a két árkádsoros tornácú ház a századfordulón épült.

158 Göcsejben az árkádsoros tornácoknál gyakoribb a kiugró tornác. GÖNCZI Ferenc szerint az újabb vályog-, töméses- és téglaépítkezésnél: „Néhol az épületet oly magasra emelik, hogy az ajtóhoz 3-4 lépcsőfok vezet föl, melynek két végén mintegy méter magasságú tűzfal s a hol a lépcsőzet fölé tetőt emelnek, ezt két oszlop tartja."

159 GÖNCZI Ferenc Kisszigetről, MALONYAY Dezső Lickáról, Csonkahegyhátról, Milejből és 148. Ludwig Josef TOTH-Ludwig Volker TOTH 1984. 15. 149. BOCKHORN, Olaf 1977. 361-362. 150. TÓTH János 1939b. 50-51.; 1975. 47-50. 151. TÓTH János 1975. 37., 46.: BÍRÓ Friderika 1975. 33.; BÁRDOSI János 1982. 8., 11., valamint 4. kép. 152. TÓTH János 1957. 164. 153. GAZDA Anikó 1967. 23., 27. 154. BÍRÓ Friderika 1975. 116-118. 155. TÓTH János 1975. 37., 45., 47., 104.; 1939. 66-68.; BÍRÓ Friderika 1975. 110., 113-115., 117.; 1980. 60., valamint az 5. kép,; 1996. 60-62.; C. HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 128.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 138. 156. GÖNCZI Ferenc 1914. 446-447.. 468-469.; NAGY Sándor 1903. 228. 157. GÖNCZI Ferenc 1914. 469-470.; TÓTH János 1965. 61., valamint a III. IV. kép. 158. ANTAL Dezső 1935. 19.. 21.; TÓTH János 1975. 61. 159. GÖNCZI Ferenc 1914. 469.