Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

LUKÁCS László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

17. kép. A monoszlói Kerkápoly-ház kiugró tornáca. Hegyi u. 1. LUKÁCS László felvétele, 1982. 1895-ös tűzvészt követő helyreállítás során épült. A Csőkör Ferenc-féle ház (Iskola u. 7.) elől 1975-ben bontották el a két téglaoszlopos, tégla mellvedes előreugró tornácot. A helyére előszobát építettek. Balatonhenyén Gyurjács Ágnes Kossuth u. 103. sz. lakóházán kétoszlopos, deszka mellvéddel és timpanonnal ellátott előreugró tornác van. Hasonló szerkezetű, de jóval szélesebb és magasabb a Hoffmann-ház előreugró tornáca (Kossuth u. 41.). Nagy, kétoszlopos, kő mellvedes, deszka timpanonos előreugró tornáccal épült a monoszlói Kerkápoly-ház (Hegyi u. 1.). Előreugró tornácát az 1980-as években elbontották, és előszobát építettek a helyére. Hasonló Szentbekkallan Molnár Gyula Kossuth utcai házának előreugró tornáca, de itt a timpanont és a tetőt nem oszlopok, hanem pillérek gyámolítják. Kővágóörsön, Bárány Gábor házánál a kétoszlopos, előreugró tornác fűrészelt deszkatimpanonján a tulipánok és rozetták alatt az 1912-es évszám olvasható (Zrínyi u. 7.). Teljesen fából épült az előreugró tornác Szentbekkallan a katolikus parókián, az Istvándi-házon, Mindszentkállán a Hoffmann testvérek házán (Tanács köz 9.). Balatonhenyén a Madár-kúriához a templomot építő olasz kőművesek, Pauloni Péter vezetésével, 1912-13-ban betonból tekintélyes nagyságú, teljesen zárt, tehát előszobaként szolgáló előreugró tornácot építettek. A Káli-medencei lakóház külső megjelenésében jelentős szerepet játszó tornácok megérdemlik a dunántúli összehasonlító vizsgálatot. Sarvalyon, ebben a 16. század 30-as, 40-es éveiben elpusztult, Sümeggel szomszédos faluban, az