Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

LUKÁCS László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

15. kép. Kosáríves árkádsorú, mellvedes tornácú ház, Köveskál, Bozót u, 13. LUKÁCS László felvétele, 1986. Köveskálon három ívből áll az árkádsor a Pálffy István-féle ház mellvedes tornácán. A ház ma a budapesti Gajdos László mérnök nyaralója (Bozót u. 13.). Mindszentkálláról TÓTH János Népi építészetünk hagyományai című könyvében egy három kosárívből álló mellvedes tornácú ház fényképét közölte.

38 Az árkádsoros, mellvedes tornácú házak külső megjelenésében jelentős változást jelent a 19. század végétől a teljes árkádsor, vagy egyes íveinek befalazása. A tornác elejének vagy végének befalazása, kis szobává, kamrává alakítása az udvari homlokzat teljes hosszában futó oldaltornácot tört tornáccá alakítja. Ha a befalazás elöl-hátul megtörténik, akkor rövid lopott tornác alakul ki. Végül ezt is ajtóval zárják le, így a tornác előszobává, folyosóvá alakul. Köveskálon Németh Lajos házát négy kosárívből álló, pillér nélküli, mellvedes tornáccal építtette Márton Gábor református lelkész. Az árkádsor helyére később három ablak és egy ajtó került. A Mohos-házon 1939-ben falazták be a konyha előtti lopott tornác két kosárívét. A konyhaajtóval szembeni bejárati ívbe ajtó került. A lopott tornác így előszobává alakult. A Csekő-ház tornácán két befalazott kosárív látszik (Henyei u. 11.). Szabó Jánosné házánál (Óvoda u. 5.) a lopott tornác egyetlen kosárívébe ajtó, kétoldalt ablakok kerültek. Balatonhenyén a Madár-kúria árkádsoros tornácát 1912-ben falazták be (Kossuth u. 49.). Vincze Sándor közös udvarba épült házának tornácát három kosárív alkotta (Kossuth u. 71.). Vincze Sándor az 1960-as években az első ív mögé éléskamrát építtetett, a másodikba ablakot, a harmadik38. TÓTH János 1961. 146. kép.