Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

LUKÁCS László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

A LAKÓHÁZ KÜLSŐ MEGJELENÉSE A KÁLI-MEDENCÉBEN Entz Géza (1913-1993) emlékének LUKÁCS LÁSZLÓ A Káli-medencében a lakóház külső megjelenését elsősorban az egyes épületrészek aránya, tagolása, a nyílások elhelyezkedése, a különböző tornácmegoldások és a homlokzatok gazdag vakolatdíszítése határozta meg. Az alábbiakban e két utóbbi tényezővel foglalkozom részletesebben. A vakolatdíszítés elsősorban az utcai homlokzaton, az oromfalon jelent meg. Az oromfal két formájáról JANKÓ János ezt írta: „A tisztán nyerges fedélnek is két alakja van; az egyiknél a fedél a csúcsfalon túlnyúlik s eltakarja a csúcsfal peremét, mely így a fedél alatt marad; a másiknál a fedél nádjának vagy zsúpjának a csúcsfal von határt, ez a födél fölé emelkedik; a csúcsfal ez utóbbi formáját a Balaton mellékén általánosan csipkének nevezik, nyilván azért, mert szélét lépcsőzetesen (csipkésen) rakott téglával szegik be, s ha a csúcsfal ilyen, nem a ház csúcsfaláról, hanem a ház csipkéjéről beszélnek, melyen szellőzőül rendesen egy-két ablakocska, csúcslik van."

1 BÁTKY Zsigmond A magyarság néprajzában ugyan azt írta, hogy a Balaton vidékén a kőfalat, főként a melléképületekét, sem nem tapasztják, sem nem meszelik, de ez elsősorban Tihanyra vonatkozik.

2 Hogy a Káli-medencében milyen természetes volt a lakóházak külső vakolása, azt a következő, tihanyiakat megszóló nyelvjárási példamondat is megvilágítja: „Cafat en-népség ez a tihanyi! Hotteszem aszt a házukat bevakónák, vaj a zuccát hébe-hóba esöpörnék, ne aggy Isten!"

3 A Káli-medencében legfeljebb a gazdasági épületek: a pajta, kocsiszín, ólak kőfala maradt vakolatlan. A lakóházakat kívül sárral tapasztották és meszelték, de leggyakrabban meszes habarccsal vakolták és meszelték. HERMAN Ottó hagyatékából két kővágóörsi lakóház rajzát ismerjük.

4 Mindkét ház vakolt és meszelt. A „Kővágó Eörsi paraszt ház" kémény nélküli, füstöskonyhas épület, de utcai, sőt udvari homlokzata is vakolt, meszelt. Utcai homlokzatát egyszerű szalagkeretezés díszíti. A „Nemesi Curia Kővágó Eörsön" feliratú rajz egy szabadkéményes, utcai homlokzatán gazdagon vakolathímes épületet ábrázol. Két utcai ablaka fölött a vakolatból készült szemöldökpárkány lándzsaív sorra emlékeztet. Felette az osztópárkányt fogsor díszíti. Alul fogsor, felül kagylódísz ékesíti a két padlásszellőző nyílás és a felirati tábla szalagkeretét. Az épület fényképe szerepel 1. JANKÓ János 1902. 188.; Vö. ÉDES Jenő 1907. 34., 54. 2. BÁTKY Zsigmond é. n. I. 154. 3. ÉDES Jenő 1907. 32. 4. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, HERMAN Ottó hagyaték, lelt. sz.: 50599. 4. és 5. számú rajzok.