Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

SABJÁN Tibor: Történeti és régészeti adatok a Balaton-felvidéki tüzelőberendezések kialakulásához

bájában állt egy jó vaskályha, ugyanitt néhány évvel később már más kép tárult a szemlélő elé: //. hátulsó szobában: van benne egy öntöttvas kályha (:mely 23 dbból áll jó karban:)

34 1848-ban a Tárnok utcai uradalmi ház második szobájában volt egy vaskályha: „van még ezen szobában egy öntöttvas kályha alólról kő tartalékkal ellátva jó"

35 A forrásokban az is előfordul, hogy a kályhacsőre is utalnak: „vas kályha pléh csővel", vagy: „egy öntött vaskályha három könyökös füst csővel "(Keszthely, Vindornyafoki 14, sz. uradalmi ház 1855-ös leírása, illetve Polgárváros 7. sz. ház 1871-es leírása).

36 A fűtési irány szempontjából fontos az az árajánlat, melyet a keszthelyi Amazon vendéglő 1871-es átépítésekor adott Laskay Ferenc építész: „Az emeleti hat új szobába kívülről fűthető a földszinti öt szobába pedig belülről fűthető öntöttvas kályhákat" állítok.,.

37 Ritkán ugyan, de feltűnik a forrásokban apléhkályha kifejezés is. 1845-ben a fenéki hídvámszedő szobában állt egy pléhkálha, amelyről sajnos nem lehet biztosan tudni, hogy lemezköpenyű vagy öntöttvas falú volt-e, hiszen a forrásokban az ajtók és ablakok vasalatait is pléh-nek tüntetik fel.

38 Konyhai kemencék Az uradalom 18-19. századi épületeiben a kétkemencés konyhák túlsúlyban voltak az egy kemencével ellátott konyhákkal szemben. A keszthelyi sörház 1793as leírásában az alábbi szövegrészlet olvasható: „Konyha dupla ajtó buritott plére benne egy kissebb nagyobb Kemencze".

39 A keszthelyi fürdő-kocsma 1841 -es bérbeadásakor a konyháról megjegyzik, hogy „kéményes két sütő kemencével".

40 1868-ból származik az alábbi leírás: „Kéményes konyha benne sütő kemencze 1 nagyobb 1 kisebb 2" (keszthely-hévízi középső, vagyis második malom).

41 Teljesebb egy 1871-ből való uradalmi konyha berendezése: „egy katlan egy kisebb és nagyobb kemencze, és egy befalazott tűzhely" (Keszthely, Polgárváros 7. sz. uradalmi ház).

42 A leírások néha utalnak a konyhai kemence tűzhelyére is: „egy nagy tűzhely sütő kemencével katlan téglából építve jó karban" (Keszthely-Vindornyaszőlős, vendégfogadó 1848).

43 Csak egy esetben találtunk olyan utalást, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a kemence tűztere a földön volt: „konyha ... itten találtatik földön álló kemence" (Keszthely, Bábos utcai uradalmi ház, 1848).

44 34. OL. 35. OL. 36. OL. 37. OL. 38. OL. 39. OL. 40. OL. 41. OL. 42. OL. 43. OL. 44. OL. P 275. 107 P 275. 108 P 275. 109 P 275. 111 P 275. 107 P275. 105 P 275. 107 P 275 P275 P 275 P275 111 111 108 1! cs. 4. 402.; 101 cs. 96. cs. 4. 85.; 111. es. 4. 543. cs. 4. 496. cs. 3. 5. cs. 4. 9. cs. 228-232. cs. 605-608. cs. 129-132. cs. 87. cs. 876. cs. 4. 605.