Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

BALASSA M. Iván: Sarvaly - a népi építészeti értelmezés és újraértelmezés lehetőségei

SARVALY - A NÉPI ÉPÍTÉSZETI ÉRTELMEZÉS ÉS ÚJRAÉRTELMEZÉS LEHETŐSÉGEI BALASSA M. IVÁN A magyar népi építészet szempontjából kevés olyan alapvető fontosságú ré­gészeti feltárás van mint a sarvalyi. Lényegében ez az egyetlen olyan hely a Du­nántúlon, ahol egy egész egykori falut ismerhetünk meg, méghozzá 14-16. szá­zadból, egy olyan időszakból, melynek különös jelentősége van a népi építészet alakulásában. Sarvaly megkerülhetetlen a népi építészet fejlődésével foglalkozók számára. Talán ez az, ami miatt elvárásaink esetleg túlzottak, és úgy érezzük, számos kér­désre nem kapunk választ, vagy a kapott válasz nem kielégítő. Az utóbbiban, a vá­laszadásban diszciplínánk sem ártatlan, hiszen leegyszerűsítve: a feltárt jelensé­gek gyakran néprajzi analógiák alapján kaptak értelmet, 1 azután ez a válasz tény­ként visszakerült munkáinkba. A tudományos megismerés ezen menetének hiba­lehetőségeit azt hiszem nem kell külön taglalni. Egyben ez az, ami a népi építészet kutatóját felhatalmazza az értelmezésre, újraértelmezésre, illetve az eredményt megelőlegezve - kérdéseinek megfogalmazására. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk a feltárás sajátos körülményeivel. Az ásatás egy szálerdőben folyt, a leletek alig voltak takarva, sokszor csak az avarta­karót kellett eltávolítani, tehát csak egy egészen keskeny réteget lehetett megfi­gyelni. Bizonyára ezzel függ össze, hogy itt is tapasztalható a középkori házfeltá­rásaink régi nehézsége, a rendkívül szűk szelvények. Ezek a negatívumok, a pozi­tívum pedig az, hogy Sarvaly a talán legjobban hozzáférhető feltárás. Az Archaeologiai Értesítőben HOLL Imre a házakról, 2 PARÁDI Nándor a pincékről és kemencékről írt tanulmányt, 3 a Fontes Archeologici Hungáriáé sorozatban a teljes anyag megjelent, 4 méghozzá a nemzetközi tudományos élet számára hozzáférhe­tően, német nyelven. Emellett, elsősorban HOLL Imre, számos tanulmányban is­mertette Sarvaly tanulságainak különböző részleteit, többnyire ezek is idegen nyelvűek. 5 1. A házfejlődési rekonstrukció kifejezetten TÓTH János 1961. 174. „nyugati magyar ház fejlődése" rajzára hivatkozik - HOLL Imre 1979. 46. és közli „A nyugati magyar ház fejlődése" címmel TÓTH János 1975. 54. rajzát - HOLL Imre 1979. 47. 2. HOLL Imre 1979. 33-51. 3. PARÁDI Nándor 1979. 52-66. 4. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 5. Például HOLL Imre 1983. 243-342.

Next

/
Thumbnails
Contents