Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században
szülei hálószobái. Az ezek után következő lakókonyha ennek megfelelően igen tágas. Feltehető, hogy egy második szoba kialakítása először a falu felsőbb rétegeinél és a jómódú parasztoknál következett be. így Dél-Burgenland legkorábbi árkádos házának, a felsőőri evangélikus parókiának (épült 1874-ben) ugyancsak négytengelyes utcai homlokzata van, míg parasztházaknál a háromtengelyes homlokzat képviselte a leggyakoribb bővítésmódot. Gyakori a nyeregtetős vagy kontyostetős háromtengelyes homlokzat a délburgenlandi árkádos házaknál (soros és több oldalról beépített udvaroknál egyaránt). Az árkádok ugyancsak a külső helyiség oldalfalának meghosszabbítását képezik, amely rendszerint a szoba, vagy egy keskeny kamra. A lakótér megnövelésének ez a módja Johann R. BUNKER szerint Felsőőrben „úgyszólván szabállyá vált". Az ilyen kamrát az ő korában a 60. számú alatti, négy oldalról beépített udvaron álló házban diákszobának adták ki. 20 Soros vagy négyzetes udvaron álló, utcai oromzatos házak a két világháború közti időkig épültek két utcai szobával. Pósaszentkatalinban (St.Kathrein), Horváthásoson (Kroatisch Ehrensdorf), Felső- és Alsóbeleden (Oberbildein és Unterbildein) az Arthur HABERLANDT topográfiájában említett faépületek helyén már téglából épült, háromablakos homlokzatú, utcai oromzatos házak láthatók. A főhomlokzatokat már nem metszett vakolatornamentikával díszítik, amint az a 19. században szokásos volt, hanem historizáló és szecessziós ízlésű stukkódíszítményekkel. Néhány dekoratív fakeretezéssel ellátott oromzatnál a svájci házak stílusának befolyása érezhető. A sorház (széleshomlokzatos ház, Breitfassadenhaus) Az oromzatukkal az utcára épült parasztházak a 19. század közepéig általánosak voltak a közép-dunai térségben. Az utcai keresztszárny, s ezzel összefüggően a több oldalról beépített udvarok létrejötte a gazdasági-társadalmi fejlődés eredményeként, a gazdasági fellendülés és növekvő prosperitás jeleként, a 18-19. századi társadalmi, gazdasági reformok következményeként értékelhető. Az oromzatos házakról a sorházakra való áttérés bizonyítja, hogy a falusi építkezésben a gazdasági-társadalmi tényezők mellett elsősorban az urbanizáció, presztizs-szempontok, valamint a törvényhozás sokkal fontosabb szerepet játszottak, mint az etnikai tényezők. Ez a házforma ma nemcsak a burgenlandi falvak településképére meghatározó, hanem Alsó-Ausztriában (Weinviertel, Bécsimedence), sőt egészen Közép-Morvaországig, Dél-Szlovákiáig, Magyarországig, és Dél-Erdélyig követhető. Burgenlandban ez a fejlődés paraszti épületeknél a 18. század végén, 19. század elején kezdődött a tartomány déli részén, a 19. század közepétől pedig Észak-Burgenland néhány településén is. Mosontétény (Tadten) 1856-ból és Mosonszentandrás (St. Andrä) 1857-ből származó kataszteri térképén már majd20.BUNKER, Johann R. 1895. 106.
